Irán: jön az újabb forradalom?

A zavargások átterjedtek más városokra is: Tabrizban meg nem erősített hírek szerint ugyancsak négyen haltak meg. Tüntettek Iszfahanban, Sirazban és a nemrég elhunyt Hoszein Ali Montazeri ajatollah szülőhelyén. A mérsékelt ellenzékhez tartozó Mehdi Kerubi feltette a kérdést: „Mi történt a vallási rendszerünkkel, hogy Asura szent ünnepén ártatlan emberek meggyilkolására adnak parancsot?” Az Asura az Iránban nagy többséget alkotó síiták ünnepe, amelyen Huszein imámnak, Mohamed próféta unokájának halálára emlékeznek.

Mehdi Kerubi is beszállt a júniusi elnökválasztásokba, melyeket Mahmud Ahmedinedzsad elnök állítólag elcsalt. A tömeg akkor is az utcákra vonult. Kerubi volt az is, aki a BBC-nek nemrégiben adott interjújában azt jósolta: ez az iráni rendszer csak erőszakkal tudja fenntartani önmagát, ezért nem lesz képes kitölteni négy évre szóló hatalmi mandátumát.

Iránban a júniusi elnökválasztások óta folyamatosan nő a feszültség. Mahmud Ahmedinedzsad elnök már a parlamentben sem bízhat, az utca a gazdasági nehézségek miatt fordult ellene.

A Teheránban agyonlőtt négy ember között van Szajed Ali Moszavi, az ellenzék vezetőjének, Mir Hoszein Muszavinak az unokaöccse is. A jelentések szerint a rendőrök hátba lőtték. Temetése a szokások szerint ma lesz. Elterjedtek olyan hírek, hogy a tömeg ez alkalommal rátámad majd a biztonsági erőkre, hogy megbosszulja a halottakat – véres temetés várható?

A rendőrség tagad: azt állítja, hogy egy ember a hídról esett le, két másik utcai balesetben vesztette életét, a negyedik embert ugyan tényleg lelőtték, de nem a rendőrség tette.

A belső felfordulást csak fokozza az Iránra nehezedő külső nyomás. A Nyugat azzal vádolja Teheránt, hogy atomfegyvert akar előállítani. Ezt az iráni elnök kihívó nyilatkozatokkal utasítja el, miközben folytatja az urándúsítást, az atombomba gyártásának egyik kulcsfontosságú eljárását.

Washington és Európa aggódik – már nem csak a bomba miatt. Ha Iránban kirobban egy újabb „forradalom”, vagyis kitör a polgárháború, akkor az amúgy is vészesen ingatag közép- és közel-keleti helyzet kibillenhet jelen állapotából.

Mike Mullen, az amerikai vezérkar főnöke a minap óvatosan célzott a katonai erő esetleges alkalmazására. Washington és a Nyugat nem csak az irániakat félti. A térség kőolaja is fontos, no meg annak ára és a világgazdaság jelenlegi helyzete.