Mennek a katonák, hogy majd jöhessenek

E kétértelmű döntés máris kirobbantotta a vitát az Egyesült Államokban és a nemzetközi politikában egyaránt. Az amerikai katonák létszáma pillanatokon belül százezerre emelkedik. Barack Obama elvárja, hogy a NATO-szövetségesek is adjanak még további tízezer katonát, a már ott lévő mintegy 40 ezres nemzetközi erő mellé, akiknek többsége nem is harcoló alakulat, csupán kisegítő, rendfenntartó munkát végez és részt vesz az újjáépítésben. Az amerikai csapaterősítés 30 milliárd dollárba (5400 milliárd forint) kerül, s abból a feltételezésből indul ki, hogy a 650 ezer négyzetkilométernyi országban a béke és a biztonság záros határidőn belül hosszú távra is megvalósítható.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár azonban mindössze annyit tudott ígérni, hogy a szövetséges erők ötezerrel növelik a létszámot. Gordon Brown brit miniszterelnök 500 fős csapaterősítést ígért, az olaszok és a franciák konkrét ígéreteket nem tettek. Németország közölte: inkább megvárja a Londonban január 28-án tartandó Afganisztán-konferenciát, s csak azután dönt.

Az amerikai elnök gyors lejáratú forgatókönyvet terjesztett az afgánok és saját szövetségesei elé. Másfél év pedig kevés ahhoz, hogy Afganisztán megszabadítsák a fanatikus táliboktól, akik így megkapták az üzenetet Obamától: már csak 18 hónapig kell kibírniuk az amerikai jelenlétet…

Barack Obama üzent az afgán kormánynak is: nincs több biankó csekk, az országnak magának kell megbízható hadsereget és rendőrséget kiállítania a lázadókkal szemben. Az amerikai elnök elvetette az összehasonlítást a vietnami háborúval, kijelentvén: Afganisztánban 43 szövetséges ország katonái vannak jelen, mivel a nemzetközi biztonság forog kockán.

A BBC elemzői emlékeztetnek rá, hogy a nemrég tartott zűrzavaros afgán elnökválasztás kedvezőtlen képet rajzolt az ottani állapotokról. Az is nyilvánvaló, hogy a szomszédos Pakisztán stabilizálása nélkül nem lehet rendet teremteni Afganisztánban sem. Márpedig Pakisztánban káosz uralkodik, a lázadók és az al-Kaida emberei naponta robbantanak, s ellenőrzik az ország egyes területeit.

Az Egyesült Államok a 2001. szeptemberében elkövetett öngyilkos merényletek után indított háborút Afganisztán ellen, ahol a terroristák valahányszor menedékre leltek – ha nem éppen Pakisztánba szöktek, ha forró lett a talaj a lábuk alatt. Ez a helyzet azóta sem sokat változott.