Nyitány a következő 200 évre

Pécsett Lickl György (Johann Georg Lickl) alapította meg 1811-ben a Zeneművész Társaságot, s a városban azóta – különböző elnevezéssel – mindig működött szimfonikus együttes. A Pécsi Szimfonikus Zenekar 1984-ben vált önálló intézménnyé Breitner Tamás karmester vezetésével. 2004 óta azonban „Pannon Filharmonikusok – Pécs” néven szerepel a zenekar, melynek igazgatója Horváth Zsolt trombitaművész, karmestere és zenei igazgatója pedig Hamar Zsolt volt egészen 2009 szeptemberéig.

Őt követte tavaly októbertől a világhírű karnagy, Peskó Zoltán. A művész 1937-ben született Budapesten, 1962-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1964-ben elhagyta az országot, tanulmányait Svájcban és Olaszországban folytatta. Zeneszerzést Gottfredo Petrassitól tanult – akinek tanítványa volt többek között Ennio Morricone is. Karmester-kurzusokon Celibidache, Pierre Boulez (a XX. század zeneművészetének egyik legkiemelkedőbb alakja, zeneszerző, karmester, tanár, író és kutató) és Franco Ferrara (a XX. század Mozartjaként aposztrofált tehetség, aki 9 évesen hegedűművész, zongoraművész, orgonaművész és zeneszerző volt, 13 évesen Bruno Walter és Toscanini keze alatt koncertmesterként dolgozott) tanítványaként vett részt. A karmester karrierje lenyűgöző: világszerte 18 ország 64 szimfonikus zenekarának dirigált, de vezényelte a Berlini Filharmonikusokat, a BBC Szimfonikusokat, a Londoni Filharmonikusokat, a Müncheni, Stuttgarti, Frankfurti Szimfonikusokat is – hogy csak a leghíresebbeket említsük a legjobb zenekarok közül.

A nyolcvanas években hívták először haza, hogy Fercsik János utódja legyen az Állami Hangversenyzenekar élén, de akkor még nem fogadta el a felkérést. 2000-ben felkérték, hogy pályázzon az Állami Operaház főigazgatói posztjára, de Peskó visszautasította. Hogy miért fogadta el most mégis a Pécsi Filharmonikusok felkérését? „ Ennek két oka is van” – vallja a karnagy – „Először is, nem akartam cserbenhagyni egy ilyen fantasztikus zenekart, egy ilyen nagy feladat előtt, hiszen ők Pécs, azaz Európa Kulturális Fővárosa nagyköveteként is dolgoznak, ráadásul itt van a nyakunkon a 200. évforduló, megannyi fellépéssel és szerepléssel. A másik ok pedig nagyon egyszerű: mert kiváló együttes. Nemrég hallottam őket: Kocsis Zoltán kezei alatt Bartók Concertóját játszották. Én is vezényeltem már ezt a darabot, többször is, de ilyen remek előadásban még nem volt részem.” S hogy milyen ez a pécsi zenekar a világ többi együtteséhez képest? „ Nagyon aranyosak. Meg vannak még illetődve, úgy gondolom. Azt hiszik, én vagyok valaki, nem mernek visszaszólni, mint az olaszok. Bezzeg ők mindig jelezték, ha valami nem tetszett nekik! De a magyarok csöndesebbek. Remekül lehet velük dolgozni, azt hiszem, jól megleszünk egymással.”

Hogy milyen jól működik e kapcsolat a színpadon, arról a közönség is meggyőződhet. Január másodikán vette kezdetét az Overture, azaz az Új nyitány. Az opera nyelvén az „overture” megelőlegezi a darabban elhangzó témákat, ugyanakkor önmagában is kerek egész alkotás. A Pannon Filharmonikusok Overture címmel ünnepli fennállásuk 200 éves jubileumát – ezzel is kifejezve szándékát: a jubileumi ünnepségsorozat gondosan megkomponált szerkezetű programok összessége, felmutatván a szimfonikus zenekari muzsika sokszínűségét, emellett összefoglalja a pécsi szimfonikus muzsikálás múltját, jelenét és jövőjét.

A múltat, az alapító Lickl Györgyöt, pécsi muzsikusokat és egyéb rendezvényeket kiállítások és különböző írások jelenítik meg. A jelent a koncerteken, a zenekar tagjaival való találkozásokon, s egyéb szerepléseken fedezheti fel a közönség. A jövő pedig a fiataloké – a zenélés örömét szeretnék megismertetni a gyerekekkel és a fiatal zenészekkel a nekik szóló hangversenyeken és az új, digitális világra válaszoló programokkal.

A jubileumi ünnepségsorozat csúcspontja decemberben a Pannon Filharmonikusok hangversenytermének megnyitója lesz. Az épület nem csak kitűnő akusztikája miatt fontos helyszín a zenekar és a közönség életében. Megnyitása lehetővé teszi, hogy a zenekedvelő nagyközönség ne csak a koncerteken, de különböző műhelymunkák, gyermek- és családi programok keretében ismerkedhessék meg a zenészekkel. Ilyen alkalom lesz például a „Kávészünet” -beszélgetés Peskó Zoltánnal, de a zenekar a XIX. század hangulatát megidéző exkluzív bált is alapít. Emellett folytatja az újévi díszhangversenyek megrendezését, kiemelkedő programokkal várja az érdeklődőket a júniusi Zene Ünnepén, az októberi Zene Világnapján, ünnepi hangversenyeket ad halottaknapi, a karácsonyi és a húsvéti ünnepkörben. Új eseményként megalapítja a Valentin napi koncertet, mely méltó és ízléses alkalmat teremt az egyik legfontosabb emberi érzelem köszöntésére.

A rendkívüli ünnepségsorozatból a fővárosiak sem maradhatnak ki: májusig havonta koncertezik a zenekar a Művészetek Palotájában. Az első előadásra – Peskó Zoltán vezényletével – január 29-én kerül sor, ahol Liszt Ferenc Les préludes-ét, a művész egyik legismertebb és legkedveltebb alkotását adják elő, kiegészítve Ravel: G-dúr zongoraversenyével és Bartók: Táncszvitjével, Csalog Gábor zongoraművész közreműködésével. A következő bemutató február 19-én lesz, ahol a közönség két Wagner darabot is hallhat: Trisztán és Izolda, előjáték és Izolda szerelmi halála, valamint Siegfried idilljét, amit Bartók: A kékszakállú herceg vára című operája követ. Március 7-én Haydn: C-dúr oboaversenyét és Dvořák: 9., Újvilág szimfóniáját adják elő. A karmester ezúttal a Szlovák Nemzeti Operaház igazgatója, Oliver von Dohnanyi lesz. Az áprilisi előadást 23-án tartják, ezúttal Richard Strauss, Mendelssohn és Sibelius műveit játsszák. A hangversenyen Henning Kraggerud hegedűművész közreműködik, Olari Elts karmester vezényel. Májusban 14-én Mozart: D-dúr (,,Haffner”) szimfóniája, Fazil Say 3. zongoraversenye és Brahms 2. szimfóniája csendül fel. Vezényel Peskó Zoltán, s Fazil Say zongorán kíséri az együttest.