Aki már életében megdicsőült

Nelson Mandela már a szabadulása előtt jelkép volt, s utána ő lett a leghíresebb szabadságharcos, az egyenlőségért vívott csata önfeláldozó katonája, a szegregáció – apartheid, ahogy ott nevezték – halálra szánt ellenfele.

Ország-világA. Fodor György2010. 02. 11. csütörtök2010. 02. 11.
Aki már életében megdicsőült

Éppen húsz éve, hogy Mandela kilépett a dél-afrikai Victor Vester börtön kapuján, noha büntetése 27 évének nagyobb részét hírhedt Robben-szigeten, a dél-afrikai „Alcatrazon“ töltötte.

A Dél-afrikai Köztársaság a 20. század vége felé egyre inkább valamiféle unikum volt. Az Egyesült Államokban a polgárjogi mozgalmak már túljutottak a harcok nehezén – bár ezek a csaták mindmáig folytatódnak –, Martin Luther King rég halott volt, amikor Dél-Afrikában még mindig az utcabútorokhoz tartoztak a táblák: Whites only – Csak fehéreknek!

Mandela – ma már csak a „tata“ mindenkinek – a fegyveres harc megszállottjaként a legszívesebben szétlőtte volna fehér ellenfeleit. De akadt egy fehér ember, Dél-Afrika akkori elnöke, aki látta a világon bekövetkező változásokat, és hirtelen – jó későn – megvilágosodott. Frederik Willem de Klerk 1989 óta volt Dél-Afrika elnöke, s maradt is hivatalában 1994-ig. Kiengedte a börtönből Mandelát, törvényesítette az évtizedek óta betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszus Pártot (ANC), s megkezdődött az apartheid felszámolása.

Ez olyan jól sikerült, hogy három év múlva Nelson Mandela és F. W. de Klerk Nobel-békedíjat kapott. Mandela a szabadulása után teljesen megváltozott. Hatalmas többséggel elnökké választották.

A most 91 éves Nelson Mandela szabadulásának 20. évfordulóját Dél-Afrikában mindenütt megünnepelték. Ő jelkép és szentkép egyszerre. Nem egyszerűen az apartheid felszámolását fűzik a nevéhez, hanem a megbékélés és a megbocsátás tiszta szándékát is – ami még további nehéz és hosszú folyamat lesz.

A Dél-afrikai Köztársaság sokat köszönhet neki – még a foci-világbajnokság megrendezésének jogát is. Ettől függetlenül, jó 15 évvel a demokrácia és az egyenlőség beköszönte után, a köztársaságnak számtalan baj kell orvosolnia – s nem szabad elfeledkeznie arról, hogy Afrikában Mandela országa a mérce, a viszonyítási pont, a gazdasági erő mintapéldája.

Mandela 1994-ben „Hosszú az út a szabadságig” címmel kiadott egy könyvet. Ebben írta: „Felfedeztem egy titkot: ha átkelsz egy nagy hegyen, csak azt látod, hogy még sok nagy hegy áll előtted“.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek