Egyik jelölt sem kellett Szegeden

Nem sikerült rektort választani a Szegedi Tudományegyetemen. A 2000-ben létrejött, tizenkét kart tömörítő gigaintézmény a város legnagyobb munkáltatója, harmincezer hallgató ideiglenes „otthona” – a rektor hatalma csak a polgármesterével mérhető össze.

Ország-világTanács Gábor2010. 03. 09. kedd2010. 03. 09.

Kép:

Egyik jelölt sem kellett Szegeden

Harmadik rektori ciklusának vágott volna neki Szabó Gábor gépészmérnök, amennyiben a negyvenkilenc tagú szenátus neki szavaz bizalmat. Ezt egyedül az a friss törvénymódosítás tette volna lehetővé, amelyet sokak szerint kifejezetten az ő esetére szabtak – korábban csak két, egymást követő ciklusban állhatott valaki az egyetem élén. Kihívója Wittman Tibor belgyógyász  volt.

A rektorválasztás meglehetősen titokzatos és bonyolult folyamat: a jelölteknek meg kell nyerniük maguknak a szenátus tagjait, s e téren sokkal kevésbé a nyilvánosságra hozott programok, inkább a háttéralkuk döntenek. Szabó Gábor nyolc éves „uralkodása” szépen hozott pályázati forrásokat és fejlesztéseket az SZTE-nek, de a nevét a baloldalhoz kötik. Hiába igyekezett magát utólag pártsemleges menedzserként pozicionálni, a választásokon vélhetőleg vesztes oldal kijáróembereként tartják számon. Mellette szól, hogy egy kis kar volt vezetőjeként egyben tekintett a hatalmas konglomerátumra, tisztában van a szerteágazó fejlesztési irányokkal, s igen kevéssé lehet elfogultsággal vádolni bármelyik kar irányában is.

A másik jelölt, Wittmann Tibor az I-es belgyógyászati klinikát vezeti. Az orvosok mindig is igyekeztek elkülönülni az egyetemen belül, mintegy felülről tekintve a többi karra. Ez a legdrágább képzés, nagy a fizetős hallgatók száma, a kutatási eredményeiket tekintve is az egyetem élbolyában vannak, valamint a közelmúltban Szeged a klinikákhoz csapta – integrálta – összes kórházát, hogy azokat az orvosi kar működtesse. Wittmann nem rejtette véka alá, hogy jobboldali ellenjelöltként is fellép: ha a professzorok szeretnének sikeres pályázatokat beadni április után is, akkor jobban járnak vele, mint Szabóval. Ugyanakkor egy orvos-rektor gondolatától sokan ódzkodnak az egyetemen, félve attól, hogy még a korábbinál is több forrás kerülne a fehér köpenyesek kezére, míg a többi kar kevesebb figyelmet kapna.

Nyilvánvaló volt, hogy a professzorok megosztottak lesznek, ugyanakkor a szavazatok egyharmadát a hallgatók adják. Az SZTE-n nagyon erős az elnök alá rendelt és attól mindenben függő tagokból álló Hallgatói Önkormányzat. Az ő támogatásuk nélkül a jelen helyzetben egyik fél sem lehetett volna rektor, miután ehhez a szavazatok kétharmada szükséges.

A rektorválasztás eredményre tegnap délután négytől este hatig váratták a sajtót – ebből már ki lehetett találni, hogy nem ment simán a dolog. A papíralapú szavazáson az első körben Szabó huszonhét, Wittmann tizenhárom szavazatot kapott, kilenc szavazat érvénytelen volt. Ezután már csak Szabó személyéről szavaztak, aki nem kapta meg a szükséges harminchárom voksot, csak harmincat – s ismét lett öt érvénytelen szavazat. Így a voksolás eredménytelen maradt.

Ezért új pályázatot ír ki az egyetem, melyen a mostani jelöltek is indulhatnak –ennek lebonyolítása három és fél, négy hónapig tarthat. Szabó Gábor rektori megbízatása július elsején lejár.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek