Húsvét, a legszebb tavaszi ünnep

Feltámadás
A Biblia szerint a keresztre feszített Jézus a harmadik napon –vasárnap – feltámadt, áldozatával megváltva minden ember bűnét, feltámadásával győzelmet aratva a halál felett.

Nagyböjt
A húsvéti ünnepekre a keresztények negyvennapos böjttel készülnek, amellyel Jézus böjtölésére és kínszenvedésére emlékeznek. A böjt során a hívők csak hús nélkül készült ételeket ehetnek., csak a hal a kivétel. Ez az időszak hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart.

Nagyhét
A nagyböjt utolsó hete – más néven a nagyhét – a húsvétot megelőző hét nap. Első napja a virágvasárnap, amely Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek a fákról, s a szamárháton érkező Jézus elé szórták. Ennek emlékére alakult ki a déili vidékeken a pálmás, az északi tájakon pedig a barkás körmenet.

Három szent nap
A nagyhét kiemelkedő időszaka a „három szent nap”: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat.

Nagycsütörtökön mindent leszednek az oltárról, csak a gyertyatartókat és a keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának emlékére.

Nagypénteken Krisztus szenvedésére és halálára emlékeznek, nagyszombat pedig már a húsvéti örömünnep kezdete. Ilyenkor tartják a feltámadási körmenetet, amelyről hazatérve szokás elfogyasztani az ünnepi vacsorát amely bárányhúsból vagy sonkából, főtt tojásból, tormából, sós kalácsból áll.

Locsolkodás
A húsvéti locsolkodás alapja a víz megtisztító erejébe vetett hit. Régebben hideg vízzel locsolták meg a lányokat, akik ezután festett tojást adtak a fiúknak. Mára a hideg vizet jobbára felváltotta a kölni, s a locsolást vidám mondókák kísérik. Sok helyen aprópénz is jár a locsolóknak, ez az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered.

Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának. Eszerint a Krisztus feltámadásának hírére ujjongó asszonyokat csendesítették le vízzel a katonák.

Húsvéti tojás
A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi.

Miért eszünk bárányhúst, sonkát és tojást?
A húsvérti bárány áldozati jellegű étel, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak, a tojás pedig az élet és az újjászületés jelképe. A füstölt, főtt sonka fogyasztásának pedig egyszerű a magyarázata: a disznóvágás után a füstölt sonkát a böjt miatt nem ehették meg, csak húsvétkor.

Miért a nyuszi hozzá a tojást és az ajándékot?
Nagy valószínűséggel egy tévedés miatt kapta e szerepet a szegény nyúl: a német kultúrában a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének rövidítése a nyúl jelentésű Hase. Németországból pedig így terjedt tovább a nyuszi-fészek és a csokinyúl szokása.