Oroszország: összébb az időben

Az időzónák csökkentése azt jelenti, hogy Oroszország két európai és három szibériai régiója holnap hajnalban egyáltalán nem nyúl az órájához: azaz – bizonyos értelemben – időben közelebb kerül Moszkvához. Az időzónák csökkentéséről Dmitrij Medvegyev elnök tartott rendkívüli ülést a Kremlben. Szerinte a túlzottan sok időzóna a szükségesnél jobban feldarabolja az országot, rengeteg szállítási-közlekedési és kommunikációs problémát okoz. A zónák számának csökkentése viszont gyorsítja majd az ügyintézést, közelebb viszi Oroszországot a globális infrastruktúrához.

Kemerovo – a szibériai szénvidék, az egyik helyszín, ahol a mostani időhatár megszűnik – körzetének kormányzója, Aman Tyulejev kijelentette, hogy a jelenlegi időzónának semmi értelme: – A mi vidékünkön ha valaki egy szomszéd városba utazott, akkor 160 kilométer után már át kellett állítania az óráját, ha pedig hazament, akkor ezt újra meg kellett tennie. Ez néha teljesen összezavarta az embereket, s akadályozta az üzletet is.

Sokaknak azonban nem tetszik a dolog. A Moszkvához legközelebbi Szamarában ezentúl egy órával korábban kel a Nap – de korábban is sötétedik, s emiatt megnő a villanyszámla. Télen a gyerekek már sötétben érnek haza, akik pedig a hivatalokban dolgoznak, munka után szinte soha nem látják a napfényt. Mindenesetre a 9 időzónára való áttérés hatásait szakértők és tudósok vizsgálják majd folyamatosan, hogy megalapozzák a jövő évre vonatkozó döntést.

Tavaly novemberben Medvegyev elnök az ország helyzetét összefoglaló beszédében nemcsak az időzónák számának csökkentését javasolta, hanem azt is, hogy teljesen számolják fel a tavaszi-őszi óraállítgatást. Oroszországban (a Szovjetunióban) 1981 óta tértek át a tavaszi-téli időszámításra. A vita máris kitört: a szakemberek egy része úgy véli, hogy az időátállás megszüntetése növeli az energiaszámlát, ami egy év alatt összesen 85 millió dollárt is jelenhet. Arkagyij Dvorkovics, a Kreml vezető gazdasági szakembere szerint ez a számítás rossz, mert az energiafogyasztás ugyan nőhet 1-3 százalékkal, de figyelembe kell venni az évi kétszeri időváltás káros hatásait is – itt nem csak a technikai-közlekedési problémákról van szó, hanem az egészségügyi kérdésekről is: a biológiai óra állandó váltogatása káros hatással van az egészségre.

Szakértők szerint az órák átállítása fokozza a stresszhatást, amelynek károsak – egyebek között – a krónikus betegekre. Nő az ipari és közlekedési balesetek száma is. Az óraátállítás után pár napig több mint tíz százalékkal nő az orvosi segélyhívások mennyisége – leginkább a magas vérnyomással, szív- és érrendszeri bajokkal küszködők az érintettek. Szergej Kravcsenko orosz tudós egy lapnak elmondta: az átállás utáni napokban 60 százalékkal nő az öngyilkossági kísérletek száma.

Vidéken az állattenyésztők sem boldogok, mert állataik sem azok: bár a jószágot nem érdekli az átállás, de a biológiai órája jelzi, hogy mikor kell megkapniuk a takarmányt, illetve mikor kell megfejni őket.