A hagymát is hagymával eszik Szolnokon

Zágon István színdarabját és Nóti Károly filmforgatókönyvét Vajda Anikó és Vajda Katalin alkalmazta zenés színpadra. Az úrizáló feleség által alkalmazott új inas érkezése fenekestől forgatja fel a család életét, különösen a neje által rövid pórázon tartott Schneider Mátyásnak kell-kellene szakítania kedvenc szokásaival, Terka lányuknak pedig rangon aluli szerelmével.

A szolnoki Szigligeti Színház új előadásában Kautzky Armand a címszereplő, s mint mondja a karakter nem áll távol tőle:
– Igen sokan mondták, hogy a tartásomban, mozgásomban, beszédemben van valami arisztokratikus jelleg, már az általános iskolában gróf úrnak, hercegemnek tituláltak a pajtásaim. Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen negyedik alkalommal mutatkozhatom be a szolnoki közönségnek,s  immár a negyedik műfajban. A Feketeszárú cseresznye drámája után egy bohózat, az Apa csak egy van, azután a Bánk bán, az igazi, nagy tragédia, s most egy klasszikus vígjáték. Széles skálát tudok felmutatni – tette hozzá a Hippolytot alakító művész.

Mindig kuriózumnak számít, ha a színész rendezi is azt a darabot, amelyben játszik. Balázs Péter már többször volt ilyen kettősségben:
– Általában olyankor volt így, amikor a nézők elé került darab nem túl komplikált. A „Hippolyt” is az ilyen színpadi művek közé tartozik, zárt jelenetekből,, zenés betétekkel épül fel. Ezek úgymond átvezetik az egyes jeleneteket a következőbe, a cselekmény szerint – mondta a szolnoki színház igazgatója.

A Hippolyt történetet Zágon István színdarabnak írta meg, ezt dolgozta át filmre Nóti Károly. a mozi a főszereplők révén vált híressé:
– Mi nem egy átiratot akartunk csinálni, hanem eredetiségre, korabeliségre törekedtünk. Mindenben a két háború közötti világot idézzük fel, a kivagyiság áll a történet középpontjában, a korabeli polgárasszony törtetése. Az önérzetében persze senkit sem akarunk megsérteni, szerencsésebb, ha a közönség önmagán nevet – tette hozzá Balázs Péter.

Schneidernét Lugosi Klaudia játssza, aki szerint karaktere nem csak az uborkafára felkapaszkodott jelenség, a maga módján mindent a családjáért tesz. „Még ez, meg az hiányzik! Megállni nem lehet, megteremtem nálunk most az úri életet!” – határozza el a darab elején.

Hippolyt azt mondja az előadás végén: „Tulajdonképpen minden ember arisztokrata, csak van néhány, akinek sikerül annak is születnie”. Meg lehet próbálni „feljebb lépni”, de előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból: az igazi énjével nem igen tud szembeszállni senki – avagy mától a hagymához is hagymát esznek Szolnokon...