Az AEGON a művészetekért

Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az AEGON Művészeti Díjat, hogy elismerje a kiemelkedő szépirodalmi teljesítményeket, és felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős irodalmi művekre és alkotóikra. A díjat olyan kortárs magyar írók kaphatják meg, akiknek a díjazást megelőző esztendőben kiemelkedő szépirodalmi művük látott napvilágot.

A díj ötlete Eszéki Erzsébet nevéhez kötődik, aki nem csak ötletgazdaként áll a kitüntetés mögött, de kidolgozta a program részletes tervezetét is. Nem ez az első kulturális-művészeti munkája: nevéhez köthető a 2000. évi Európai Színházi Unió budapesti fesztiválja, illetve a 2004-es Svédületes! programsorozat is. Munkája elismeréséül 2005-ben a Summa Artium első Eszme-díját kapta meg.

A díjazásról öttagú állandó szakmai zsűri dönt. Gács Anna kritikus, fordító, egyetemi oktató (oktatási területe a kortárs irodalom és művészet, irodalomelmélet és médiaelmélet), Lévai Balázs a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője (Bestseller című műsorában csaknem 30 világhírű kortárs írót szólaltatott meg), Margócsí István irodalomtörténész, kritikus (munkásságát tavaly Széchenyi-díjjal jutalmazták), Széchényi Ágnes irodalomtörténész, kritikus (több irodalomtörténeti kötetéért Pulitzer-díjat kapott). A zsűrihez 2008-ban csatlakozott Vojnich Erzsébet Munkácsy-díjas festőművész.

Az első díjat 2006-ban Spiró György Fogság című regényéért kapta meg, a következő évben Rakovszky Zsuzsa Visszaút az időben alkotását tüntették ki, 2008-ban Térey János nyerte el a kisplasztikát Asztalizene című művéért, tavaly pedig Jónás Tamás Önkéntes vak című verseskötete lett a legjobb.

2006-ban az AEGON Magyarország létrehozta az AEGON Művészeti Társdíjat is. Míg a Művészeti Díjról szakmai zsűri dönt, a társdíjra fél évvel később a díjazott író jelölhet másik művészeti ágban tevékenykedő magyar alkotót.

Az idén Csaplár Vilmos nyerte el az AEGON Művészeti Díjat Hitler lánya című regényéért. A zsűri nevében Gács Anna így indokolta az idei döntést:

– A Hitler lánya merészen eredeti vállalkozás: anekdotákat, vicceket, történelmi apokrifeket és valóságos forrásokat dolgoz össze szövevényes, de biztos kézzel szerkesztett történelmi regénnyé. Hősei között találkozunk a történelem valódi szereplőivel és az írói fantázia teremtményeivel is – például Adolf Hitlerrel és Kucor Fannival, Kasztner Rezsővel és Kujeda Éliással –, akik mind háromdimenziós, hihető figurákként futják be hihetetlen sorsukat. A szerteágazó elbeszélés jó fél évszázadot ölel fel, s bejárja Magyarországot dél-kelettől észak-nyugatig, miközben egyre komorabb képet fest a mindenkori hatalom gépezete és az egyéni sors kapcsolatáról. Csaplár Vilmos regénye képes összebékíteni két, látszólag összebékíthetetlen dolgot: elbeszélője egyfelől jóízűen sztorizó kisembernek hat, másfelől a végzet szenvtelen végrehajtójának. Ebből a kettősségből következik az is, hogy a Hitler lánya egyszerre végtelenül olvasmányos, fordulatokban gazdag, magával ragadó, fanyar humorú regény, ugyanakkor hátborzongató, groteszk vízió a 20. századi magyar történelemről.