Az igazi Húsvét: Húsvéthétfő

A víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték Húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára: gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat, s egész vödör vízzel leöntötték őket. Ma sincs ez sokszor másként...

Eredete egyrészt a keresztelésre, másrészt arra a legendára utal, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Krisztus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A locsolással egyenértékű szokás volt a vesszőzés, előfordulását a Dunántúlról ismerjük. A legények húsvéthétfőn megcsapkodták a lányokat, míg azok a vesszőre szalagot kötöttek, a legényeket pedig borral kínálták. A locsolás és a vesszőzés jutalma az egész magyar nyelvterületen a piros vagy hímes tojás.

A tojás ősi termékenységszimbólum, a keresztény vallásban a feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojás a locsolás viszonzása, valamint a keresztszülők ajándéka volt. A tojást hozó húsvéti nyúl hagyománya feltehetően német nyelvterületről terjedt el. A húsvéti tojást a leggyakrabban hagymalevéllel festették, de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából, zöldet a bürökből (a répához hasonló, mérgező növény), kéket a lencse leveléből. A festett tojást zsíros ruhával, szalonnahéjjal dörgölik át, hogy fényes legyen. De számos módja van még a tojásfestésnek: a színes tojásokra matrica is ragasztható, de egy egyszerű virágszirom vagy falevél is tökéletes díszítő elem lehet.

A Húsvétot minden család másképpen ünnepli. Valakinek vallási ünnep és követi a húsvéti tradíciók mindegyikét; akik pedig nem hívők, egyszerűen csak falatoznak egy jót a húsvéti menűből, a gyerekek pedig locsolkodnak és türelmetlenül várják, mit hoz nekik a húsvéti nyuszi. Bárhogyan is, tavaszt és meleget biztosan...