Húsvéti sonkamustra

Mivel nyilván semelyikünk nem akar húsvét alkalmával büdös sonkát az asztalra tenni, jól nézzük meg hol és mit vásárolunk! A fogyasztóvédő szakemberek első számú javaslata: ha már egyszer rátaláltunk egy megbízható hentesre, akkor most se pártoljunk el tőle, mert aki a hétköznapokban is megbízható árut kínál, az nyilván húsvétkor sem változtat ezen a szokásán.

Nagyobb kockázatot vállalunk, ha a szupermarketek, diszkontáruházak csábítóbbnál csábítóbb ajánlatai közül választunk. Ne feledjük a régi, bölcs mondást: olcsó húsnak híg a leve. Ami különösen a gyorspácolással készült hústermékekre áll. Nem a pácolási móddal van a baj, hanem azzal, hogy a húst adalékanyagokkal (például szójával), illetve a páclével pótolják. Így a színhús aránya csupán 55-75 százalékos lesz a termékben – ettől olcsóbb. S bár az ilyen sonka nem veszélyes az egészségre, de tápérték, íz, szín, állomány szempontjából igencsak alulmarad a csak húsból készült termékekkel szemben.

A vásárláskor elemi követelmény, hogy ne csak a lejárt szavatosságú készítményektől tartózkodjunk, hanem az olyanoktól is, amelyeken elmosódott a szavatosságot jelző dátum, netán több különböző időpontot is megjelöltek rajta. A sonka színe és illata is tájékoztat: sose mulasszuk el az érzékszervi vizsgálatot!

A csomagolt sonkával viszont már egy kissé bajban vagyunk, mert azt nem szagolhatjuk meg. Itt egyetlen módszer marad: a tapintás, amikor megnyomjuk a húskészítményt a csomagolóanyagon át. Nem kell túl keménynek lennie, de ha nagyon puha, az azt jelzi, hogy túlságosan sok benne a páclé – hús helyett.

A gyorsérlelésű, védőgázos csomagolású sonkákat csak a felhasználás előtt szabad kibontani, mert kibontás után nem tarthatók el sokáig. Ezt a terméket célszerű először lemosni, a vizet róla felitatni, s úgy fogyasztani.

Jó étvágyat kívánunk az ünnepekre!