Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Őskori leletek vadászai hatalmas szerencsével rátaláltak egy olyan barlangra Ausztráliában, amely valóságos régészeti kincsesbányának bizonyult: a történelem előtti korokban 15 millió évvel ezelőtt elpusztult erszényesek megkövesedett maradványait rejtette.
A rendkívül ritka leletre az ausztráliai Queensland állam észak-nyugati részén, a Riversleigh mezőn bukkantak, amely az ott talált rengeteg őskori maradvány miatt lett a világörökség része.
A csodálatos állapotban fennmaradt őskori leletről a Journal of Vertebrate Paleontology című lap számolt be. „Ez nálunk rendkívüli izgalmakat okozott, mert bepillanthatunk Ausztrália múltjának egy olyan távoli részletébe, amelyről eddig fogalmunk sem volt” – mondta Mike Archer, az Új-Dél Wales-i Egyetem paleontológus professzora, a kutatás egyik vezetője.
A megkövesedett csontok olyan birka-méretű erszényes állatok maradványai, amelyeknek hatalmas karmaik voltak, így feltehetően fára mászni is tudtak. A csontok között megtalálták 26 állat koponyáját is. Az erszényes medve méretű állatoknak a Nimbadon lavarackorum nevet adták. Ehhez hasonló élőlények koponyáit először 1993-ban fedezték fel.
A paleontológusokat nem csak az lepte meg, hogy a maradványok ilyen kitűnő állapotban maradtak meg, hanem az is, hogy ilyen nagy tömegben egy helyen voltak. Ez azt jelentheti, hogy az állatok csordában jártak, mint a mai kenguruk. Az egyelőre rejtély, hogy az ősi erszényesek miként pusztultak el a barlangban. Az egyik lehetőség az, hogy a mélybe nyúló barlang bejáratát elfedte a növényzet, a csorda a barlang fenekére zuhant, s vagy az esés ölte meg őket, vagy pedig éhen pusztultak.
A Nimbadon-lelet csontjait vizsgálva rábukkantak olyan állatok maradványaira, amelyek erszényeiben még ott voltak a kis Nimbadonok is, így a kutatók azt is vizsgálhatják, hogyan fejlődtek Ausztrália erszényes állatai. Az eredmények azt mutatják, hogy az apró erszényes kölykök koponyája nagyon gyorsan kifejlődött. Születésük valószínűleg csaknem úgy zajlott, ahogy ez a mai kenguruknál történik: világrajöttük után az apró állatok felküzdötték magukat anyjuk erszényéhez, majd ott fejlődtek tovább.
„Most már talán tudunk valamit arról, hogy ezek az állatok hogyan növekedtek pár millió évvel ezelőtt – ehhez eddig hozzászólni sem tudtunk” – mondta Dr. Liz Reed, a dél-ausztráliai Flinders Egyetem professzora.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu