Vigyázat, összeomolhat a biztosítási piac egy része!
A különadó alapjaiban rendítheti meg a független biztosításközvetítői piacot, több száz kis- és középvállalkozás mehet tönkre a következő időszakban már csak azért is, mert a bankadóval kapcsolatban a kormány illetékesei nem egyeztettek a független biztosításközvetítők képviseleteivel.
Parlamenti végszavazás előtt áll a pénzügyi szervezetek különadóját is szabályozó törvénycsomag, amelynek rendelkezései alapvetően formálhatják át a független biztosításközvetítők piacát is. Ennek ellenére a hazai biztosítási alkuszokat tömörítő két érdekképviseleti szövetség, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) és a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) sem vehetett részt annak a jogszabálynak az egyeztetésében, amelynek következménye az ügyfelek nevében eljáró alkuszok jelentős részének, különösen a működését már 2009-es év előtt megkezdő, legfelkészültebb közvetítői rétegnek az ellehetetlenülése lehet – olvasható abban a Szabad Föld Online-hoz eljuttatott közleményben, melyet a két szervezet hozott nyilvánosságra.
A két szövetség hangsúlyozza: tagságuk tevékenységében a hitelközvetítés marginális szerephez jut. A biztosítási alkuszok egyáltalán nem játszottak szerepet a válság kirobbanásához vezető banki termékek fejlesztésében és disztribúciójában, a gazdaság legtöbb szereplőjéhez hasonlóan inkább maguk is elszenvedői a válság hatásainak, ezért méltánytalan, hogy a törvényjavaslat ugyanolyan különadóval sújtja a biztosítási alkuszokat, mint a bankokat és a hitelközvetítőket.
A bankadóról szóló törvénytervezet a független biztosítási alkuszoknak – pénzügyi közvetítőként – a korrigált nettó árbevételük 5,6 százalékának megfelelő különadót kell megfizetniük. Tekintve, hogy a PSZÁF 2008-as adatai szerint a 430 szereplőt magában foglaló független biztosításkövetői piac mintegy 60 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 1 milliárd forint körüli mérleg szerinti eredmény kitermelésére képes, a különadó a szektor szereplői számára átlagosan éves nyereségük több mint háromszorosát kitevő összeget jelent majd. (Összehasonlításul: a bankszektort szintén nehéz helyzetbe hozó különadó a bankok nyereségének mintegy harmadát „viszi el”. Ugyanez a szám a biztosítók esetében az eredmény 50 százaléka.)
– A bankadó olyan mértékű teher, amely a két szövetség tagságának túlnyomó többsége számára, főként a kis, sokszor családi vállalkozásként üzemeltetett alkuszcégek esetében egyértelmű működési és fennmaradási problémákkal jár majd. – hangsúlyozza Püski András, a MABIASZ elnöke. Ezért tartják problémásnak, hogy a törvényjavaslatot előkészítő minisztérium a hazai alkuszokat tömörítő érdekképviseleti szervezeteket – a jogalkotásról szóló hatályos törvény előírásait figyelmen kívül hagyva – egyáltalán nem vonta be az egyeztetési folyamatba.
– Amennyiben az országgyűlés a jelenlegi, elviselhetetlen mértékű feltételekkel fogadja el a jogszabályt, természetesen minden jogorvoslati lehetőséggel élni fogunk a szakma túlélése érdekében – mondta el Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a bankadóhoz kapcsolódó jövőbeli egyeztetéseken a biztosítási alkuszok szervezetei is képviselhetik majd tagságuk érdekeit.
A biztosítási alkuszi piac esetleges összeomlása az egész gazdaságra negatív hatást gyakorolna; az alkuszok ugyanis ma már – a fejlett nyugati gazdaságokhoz hasonlóan – idehaza is fontos szereplői a biztosítási piacnak: főként a nem-életbiztosítási termékek esetében. A biztosítók ajánlatait összegyűjtve és elemezve mind magánszemélyek, mind vállalatok részére segítenek megtalálni az adott ügyfélnek optimális biztosítási konstrukciókat, részt vesznek azok folyamatos kezelésében, szükség esetén pedig a kárügyintézésben is.
