Hadsereggel a sztrájkolók ellen

Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök alig nyolc hónapja hivatalba lépett kormánya az államkasszában hatalmas költségvetési hiányt talált, amelynek szintje tavaly elérte a több mint 13 százalékot. Athént a szégyenletes csődtől csak az mentette meg, hogy az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen mintegy 110 milliárd eurót kapart hirtelen össze neki – de nagyon súlyos feltételeket szabott. A görögök – sztrájkok, tüntetések közepette – nekiálltak a régóta esedékes szerkezeti reformoknak.

Az egyik feltétel a szabadverseny kiterjesztése volt. Görögországban évek óta alig adtak ki szállítmányozási szerződéseket. A tulajdonosok egymás között adták-vették az engedélyeket súlyos euróezrekért, -tízezrekért. (Ezt csinálják különben a taxisok is.) A piac önkényesen állapította meg az árakat – mesterségesen drága volt minden, az érdekcsoportok saját maguk egyeztek meg –, a piaci verseny lobbik csatájává változott. Végül mégis a teherautó-sofőrök sztrájkja volt az a pont, ahol a kormány demonstrálhatta: halálosan komolyan gondolja, hogy változtat a helyzeten. Ennek a sztrájknak a következményeként ugyanis leállt a szállítás – még az üzemanyag-szállítás is. Görögországban először csak benzint nem lehetett kapni – a turisták az út szélén hagyták bérelt autóikat vagy pedig végeláthatatlan sorokban álltak a kutaknál. Aztán leállt az áruszállítás is: a városok, a szigetek tej, kenyér meg minden más nélkül maradtak. A közlekedés megbénult, a turisták elmaradtak, a szállodai szobákat lemondták – Görögországban tragikomikus helyzet alakult ki, amely egész Európa tekintélyét veszélyeztette, az európai valuta helyzetéről már nem is szólva.

A görög kormány erre a múlt hét végén rendkívüli ülést tartott, mert az elmúlt hónapokban megtanulta, hogy a helyzet véresen drámai. Mozgósították a hadsereget, katonai teherautókat küldtek szét, hadihajók mentek a szigetekre üzemanyaggal és egyebekkel. Ellátták a repülőtereket, az erőműveket és a kórházakat. „Az állam nem erőtlen, és a társadalom nem védtelen” – mondta Dimitris Reppas szállítási miniszter. – „Mi már a végső határokig elmentünk.” Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök pedig közölte, hogy akik folytatják a sztrájkot, akár le is tartóztathatók, bíróság elé állíthatók, és elveszíthetik működési engedélyüket.

A szállítmányozók azzal feleltek, hogy Görögországnak az EU és az IMF diktál. Csakhogy az nyílt titok, hogy a kartellek osztják fel maguk között a piacot, drágán dolgoznak, és ennek a lakosság fizeti meg az árát. A teherautó-sofőrök sztrájkja felforgatta a görögök életét, az emberek kezdték belátni, hogy változtatni kell.

Szombatra aztán megindult a forgalom, lett benzin, a teherautósok szakszervezetének képviselője bejelentette, hogy a sofőrök tudatában vannak felelősségüknek, tudják, hogy hiánycikk az élelmiszer, ezért a sztrájk „felfüggesztésére” szavaztak. Hogy ez mit jelent, az a közeli jövőben kiderül.

A sofőrök egyedül maradtak, kikopott mögülük a lakosság támogatása, és hosszú hónapok után először a kormány kerekedett felül. Minden azon múlik, hogy Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök miként tudja megértetni a görögökkel a reformok szükségességét, és hogy még mennyi megszorító intézkedés vár rájuk. Az EU és az IMF egyelőre elégedett, Athén sorra teljesíti házi feladatait – de a politikai ár egyelőre még bizonytalan: a lobbik karja messzire ér.