Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Lövik Kasmírban a rendőrök és a katonák a tüntetőket – azok pedig visszavágnak kövekkel, fegyverekkel, amivel tudnak. Az erőviszonyokat jól példázza, hogy a 104 halott között csak egyetlenegy rendőr van, a többi áldozat civil.
A zavargások – pontosabban azoknak a legutóbbi hulláma – június közepe óta tartanak. A fegyveres erőket azért vetették be, mert a régióban számos India-ellenes tüntetést szerveztek a szeparatisták. Aztán június 11-én egyik, a terület függetlenségét követelő tüntetésen a rendőrök megöltek egy 17 éves fiatalt és többeket megsebesítettek. Később, a tüntetés véres feloszlatása miatt az indiai hadsereg a kasmíri szeparatisták – egyesek szerint Pakisztán által támogatott terroristák – csoportjaival fegyveres konfliktusba is keveredett az India és Pakisztán által megszállt területeket elválasztó határvonal közelében. (A 740 kilométeres tűzszüneti vonalat – LOC – még 1972-ben hozták létre, ebből 550 kilométeren India kerítést, „vasfüggönyt” épített.) A tüntetések-tiltakozások azóta is tartanak, hol kijárási tilalommal, hol nagyszabású sztrájkokkal vegyítve.
Dzsammu és Kasmír – röviden Kasmír – egyik legkülönösebb része a világnak. Szerencsétlen hasonlattal Ázsia Koszovójának nevezhetnénk. India legészakibb állama, nyugatról Pakisztánnal, északról és keletről pedig Kínával határos. Kasmír jelentős területi viták okozója India, Pakisztán és Kína között. India az egész államot sajátjának tekinti, de csak a terület felét irányítja. Pakisztán Kasmír északnyugati részeit tartja ellenőrzése alatt. Kína még 1962-ben foglalta el az északkeleti területeket. 1947 óta India és Pakisztán között állandóak voltak a kasmíri elválasztó vonalon átcsapó fegyveres támadások, de 2003-ban a két ország tűzszünetet kötött egymással, és egy évvel később beindították a békefolyamatot.
A 220 000 négyzetkilométeren elterülő (több mint két Magyarországnyi) állam mintegy tízmillió lakosának 30 százaléka hindu – elvileg India-párti lehetne –, kétharmada pedig muszlim, azaz valamennyire Pakisztánhoz kötődhetne. De leginkább, úgy tűnik, a függetlenséget szeretnék a kasmíri hinduk és iszlám-hívők egyaránt – akik amúgy tizen-egynéhány nép fiai-lányai.
Bő száznapnyi konfliktus után új irányba lépett az indiai kormány. Hétfőn egy összpárti küldöttség érkezett a megpróbáltatott Kasmírba. De úgy tűnik, hogy hiába: a pártok közös delegációjának látogatása nem tudta létrehozni a helyzet normalizálásához olyannyira szükséges párbeszédet. A szeparatisták mereven kitartanak saját igényeik mellett. A Kasmír függetlenségéért küzdő, 1993-ban több szervezet és mozgalom által életre hívott Hurriyat – kasmíri nyelven „szabadság” – szeparatista párt vezetője, Szaíd Dzsiláni azt adta tudtára a küldöttségnek, hogy nem lesz nyugalom és béke, amíg India kormánya bele nem egyezik Kasmír státusának megváltoztatásába. A keményvonalas vezető feltételei között szerepel az autonómia, a kormányszintű tárgyalások Indiával és Pakisztánnal – valamint a katonaságnak békeidőben példátlanul széles hatáskört adó (például későbbi felelősségre vonás nélkül megölhetnek valakit, pusztán gyanú alapján) szabály visszavonása.
Az összpárti küldöttség dolgavégezetlenül hagyhatja el Kasmírt. Pedig minden ottani mozgalommal tárgyaltak – igaz, szervezetenként mintegy 15 percet szántak a dialógusra, ami nem sok. Némelyek szerint a döntés már megszületett Új-Delhiben: Kasmír továbbra is India egyik állama lesz, ahogy eddig is, és marad minden a régiben – lehet számolni: 105, 106 és így tovább.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu