Börtönbe az ex-kormányfővel?

Az izlandi parlament – angolos átírásban Althing – kis többséggel megszavazta, hogy Geir Haarde volt miniszterelnök ügyét a Landsdomur elé kell terjeszteni: majd ez a testület dönt arról, hogy a volt kormányfő ügyében kell-e tárgyalást tartani, és ítéletet hozni. A BBC nem említette meg, hogy a 63 tagú parlamentben hogyan alakult ki a „kis többség”, amely végül is hanyagsággal, felelőtlenséggel vádolta a volt miniszterelnököt.

A döntés alapja az a jelentés, amely megállapította, hogy Geir Haarde kormányfőnek sokkal többet kellett volna tennie azoknak a gazdasági károknak a megakadályozásáért vagy korlátozásáért, amelyeket az izlandi bankok 2008 őszi összeomlása okozott. A jelentés azért vádolja a volt kormányfőt súlyos hanyagsággal, mert nem tett semmit a bankok megrendszabályozására, a banki tartalékok képzése, a bankok mérlegének kiegyensúlyozása érdekében.

Haarde a tavaly kirobbant tüntetések miatt távozott posztjáról. A parlamenti döntés hallatán kijelentette: lelkiismerete tiszta és a vádaktól éppen a bíróság fogja majd megvédeni. „Ami itt folyik, az a politikai üldözéssel határos” – mondta. Ha az 59 éves volt kormányfőt a Landsdomur bűnösnek találja, akár két évi börtönbüntetésre is ítélhetik.

Izland volt a 2008 őszén kirobbant hitelválság egyik első áldozata. Amikor a hitelpiac összeomlott, az izlandi bankokban annyi külföldi pénz volt elhelyezve, amelynek összege legalább hatszorosan haladta meg a szigetország éves bruttó hazai össztermékét (GDP). Izland nem tudott fizetni. A kormány ekkor maga alá vonta az ország három legnagyobb bankját, hogy stabilizálja a pénzügyi rendszert – de ez nem sikerült. Izland ekkor kénytelen volt – nyugati országként évtizedek óta először – segítségért fordulni a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF).

A 2008-ban kirobbant válságig a 103 ezer négyzetkilométeren elterülő sziget mintegy 325 ezer lakosának életszínvonala a legmagasabbak közé tartozott. Az egy főre eső GDP összege megközelítette a 40 000 dollárt (8,2 millió forint, Magyarországon ez a szám az IMF szerint 18 ezer dollár). A sziget elsősorban a halászatból élt, de később rájött, hogy a banküzlet jobban jövedelmez – ez lett a veszte. Most milliárdokkal tartozik főleg brit és holland betéteseknek. Rászánta magát arra a lépésre is, amelyet mindeddig hevesen elutasított: felvételét kérte az Európai Unióba. A kérést már be is nyújtotta, de most a lakosság többsége követeli annak visszavonását. Az EU-tagság ugyanis alaposan korlátozná Izland halászati jogait.

Geir Haarde azzal védekezik, hogy nem a miniszterelnökként tett lépései okozták a bankok összeomlását, s a bankválságot sem az ő, sem pedig a kormánya nem tudta volna megelőzni. Mégis előfordulhat, hogy a globális gazdasági válság helyi következményeiért egy miniszterelnököt állítanak bíróság elé.