Mi lesz veled, Szvatopluk?

Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás Párt, valamint a parlament elnöke dönt a Szvatopluk-szobor sorsáról. A házelnök által felállított szoborbizottság a lovas szobor eltávolítását javasolta. A szobrot amúgy Ján Kulich, a kommunista rendszer „udvari szobrásza”, több munkásmozgalmi témájú alkotás tervezője készítette.

A Marína Zavacká történész által vezetett, kilenctagú bizottság három ajánlást fogalmazott meg a házelnöknek. Ha az alkotó is beleegyezik abba, hogy módosítsák a Szvatopluk pajzsán levő kettős keresztet, mely a Hlinka Gárda, a második világháborús fasiszta szlovák bábállam fegyveres erejének jelvényére hasonlít, valamint abba, hogy megváltoztassák a szobor talapzatán levő téves szöveget, akkor a szobrot áthelyezik a vár egy másik udvarára. Ellenkező esetben a szobrot visszaadják az alkotónak. Zavacká elmondta, az augusztus 4-én létrehozott bizottság tagjai fenyegető leveleket kaptak. „Tisztában vagyunk Szvatopluk történelmi jelentőségével, de történelmi személyeket nem lehet pártcélokra kihasználni, röviddel a választások előtt” – tette hozzá. Szlovákiában novemberben helyhatósági választásokat tartanak.

A történészek kimutatták, hogy a szobor ruházata, fegyverzete nem felel meg a történelmi bizonyítékoknak, emellett Szvatopluk soha nem „lakott” Pozsonyban és semmi sem köti őt össze a szlovákokkal. Szvatopluk – a szobor aláírásával ellentétben – soha nem volt „király”, legkevésbé a szlovákok királya, hanem a nyitrai, majd a nagymorva birodalom fejedelme volt, s uralkodásának éppen a magyarok honfoglalása vetett véget. Történelmietlennek tartják a szobron lévő „ószlovákok királya” feliratot.

A háttérben az húzódik meg, hogy Szlovákia – vagyis inkább a volt Fico-kormány – elkeseredetten igyekezett bizonyítani: Szlovákiában Szvatopluk jóval megelőzte Szent István királyt, illetve a csehek Szent Vencelét is. Szlovákiában éppen ezért tartják különösen zavarónak a magyar autókra ragasztott Nagy-Magyarország matricákat, mert azokon nem is létezik Szlovákia. A szlovákok nehezen tűrik a „felvidék” kifejezést is, amely arra utal, hogy ez a terület valaha Magyarországhoz tartozott; Szlovákiában ez a térség délvidéknek számít.

Szlovákia csak 1993 óta független köztársaság és területi egysége voltaképpen azóta jön számításba – illetve azóta, hogy Magyarország északi területeit a trianoni szerződés elragadta. Az „ószlovákok királyának” mondott nagymorva fejedelem (871–894) szobra éppen azt lenne hivatott bizonyítani, hogy a szlovákok már régen itt voltak, mielőtt „a magyar hordák” meghódították a területet. Egyebek között ez áll a magyar–szlovák ellentétek hátterében: a szlovákok szeretnék bizonyítani és megerősíteni, hogy államiságuk semmivel sem kevésbé igazolható és legitim, mint a magyar államé.

Magyarországon persze nem segít, ha Szvatopluk lovas szobrát kitelepítik a pozsonyi várból, de az igen, ha a történészek (magyarok és szlovákok) közösen értékelik az elmúlt évszázadok eseményeit. Szvatopluknak, ha a neve fennmaradt, van helye ezekben a történésekben, és még lovas szobrot is lehet állítani neki – de hogy mi köze a szlovákokhoz, az majd csak később derülhet ki.