Miért ment a pápa Britanniába?

XVI. Benedek több mint öt éve ül a Szentszék trónján. Időarányosan ugyan kevesebbet utazott, mint nagy elődje, II. János Pál, de már ő is bejárta a világot. Britanniai utazása azonban sokakat meglepett: a szigetország Európa talán legkevésbé hívő állama.

Ország-világA. Fodor György2010. 09. 25. szombat2010. 09. 25.

Kép: Britain's Queen Elizabeth stands with Pope Benedict XVI as they inspect a guard of honour at the Palace of Holyroodhouse in Edinburgh, Scotland September 16, 2010. Pope Benedict arrived in Britain on Thursday hoping to win over one of Europe's most secular countries, but a last minute diplomatic hiccup and the possibility of a low turnout threaten the success of the visit. REUTERS/Lefteris Pitarakis/Pool (BRITAIN - Tags: ROYALS SOCIETY POLITICS PROFILE RELIGION), Fotó: © POOL New / Reuters

Britain's Queen Elizabeth stands with Pope Benedict XVI as they inspect a guard of honour at the Palace of Holyroodhouse in Edinburgh
Britain's Queen Elizabeth stands with Pope Benedict XVI as they inspect a guard of honour at the Palace of Holyroodhouse in Edinburgh, Scotland September 16, 2010. Pope Benedict arrived in Britain on Thursday hoping to win over one of Europe's most secular countries, but a last minute diplomatic hiccup and the possibility of a low turnout threaten the success of the visit. REUTERS/Lefteris Pitarakis/Pool (BRITAIN - Tags: ROYALS SOCIETY POLITICS PROFILE RELIGION)
Fotó: © POOL New / Reuters

Több száz éve szakított Anglia Rómával. VIII. Henrik királynak az 1530-as években gondja akadt VII. Kelemen pápával. Nem csak személyes ügyeiről volt szó (a király szeretett volna elválni első feleségétől, hogy elvegye Boleyn Annát, akit később lefejeztetett), hanem arról is, hogy Henrik egyre kevésbé tűrte a pápa és a katolikus egyház hatalmát országában – arról nem is szólva, hogy mind nagyobb pénzek vándoroltak hazájából a Vatikánba. A katolikus papok a király ellenlábasaivá váltak.

VIII. Henrik tehát megalapította az anglikán egyházat (Church of England), önmagát (s a mindenkori brit uralkodót) nevezte ki az egyház fejének. Ennek a szakításnak mindmáig megvannak a következményei – az egyik apróság az, hogy papíron például a brit trón örököse nem házasodhat össze római katolikussal.

Nagy-Britanniában a lakosság több mint 70 százaléka keresztény ugyan, de a római katolikusok kisebbségben vannak: a felmérések szerint csak minden 12. hívő vallja magát katolikusnak. Pápa „hivatalosan” eddig nem járt brit földön: ugyan II. János Pál 1982-ben Nagy-Britanniában is járt – találkozott II. Erzsébettel is –, de az a látogatás lelkipásztori út volt, amelyet a Vatikán kezdeményezett, szervezett, no és fizetett is. XVI. Benedek britanniai útja volt az első hivatalos – állami – látogatás, amelyet az adófizetők álltak; mintegy 11–13 millió fontba (3,7–4,3 milliárd forintba) került. Ezek a számok eleve feldühítették a briteket, hiszen a gazdasági szigorítás idejét élik.

Az ellenérzéseket táplálta, hogy a Vatikán évek óta küszködik a világot behálózó szexbotrányokkal, papjainak gyalázatos ügyeivel, és megnyugtató válaszokat sohasem adott sem az egykori áldozatoknak, sem a közvéleménynek. Az pedig hatalmas felháborodást váltott ki, hogy tavaly a római katolikus egyház nyíltan felszólította az anglikánokat: térjenek vissza az anyaszentegyház kebelére. Ezt a felhívást – ha úgy vesszük – II. Erzsébet királynő akár személyes sértésnek is vehette: a Vatikán leplezetlenül csalogatja nyáját. A „német pápával” szembeni ellenérzéseket fokozta, hogy XVI. Benedek – kényszerűségből ugyan – gyerekkorában tagja volt a Hitlerjugendnek. Minden jel arra utalt, hogy a britek nem éppen baráti érzelmekkel fogadják majd a pápát – de végül minden jól végződött.

De miért ment a 83 éves pápa az „ellenséges” brit földre? Szakértők szerint azért, mert szenvedélyes harcosa a világiasság ellen küzdő hitnek: az elburjánzó vallástalanságot személyes sértésnek tekinti – igazi kihívásnak. A pápa skóciai látogatása idején is azzal keltett figyelmet, hogy szenvedélyes szavakkal ítélte el az „agresszív szekularizmust”. A pápa szövetségeseket akar – az anglikánokat. Kérdés, hogy a sikeres pápai utazás hatása tartós marad-e.