Miért ment a pápa Britanniába?

Több száz éve szakított Anglia Rómával. VIII. Henrik királynak az 1530-as években gondja akadt VII. Kelemen pápával. Nem csak személyes ügyeiről volt szó (a király szeretett volna elválni első feleségétől, hogy elvegye Boleyn Annát, akit később lefejeztetett), hanem arról is, hogy Henrik egyre kevésbé tűrte a pápa és a katolikus egyház hatalmát országában – arról nem is szólva, hogy mind nagyobb pénzek vándoroltak hazájából a Vatikánba. A katolikus papok a király ellenlábasaivá váltak.

VIII. Henrik tehát megalapította az anglikán egyházat (Church of England), önmagát (s a mindenkori brit uralkodót) nevezte ki az egyház fejének. Ennek a szakításnak mindmáig megvannak a következményei – az egyik apróság az, hogy papíron például a brit trón örököse nem házasodhat össze római katolikussal.

Nagy-Britanniában a lakosság több mint 70 százaléka keresztény ugyan, de a római katolikusok kisebbségben vannak: a felmérések szerint csak minden 12. hívő vallja magát katolikusnak. Pápa „hivatalosan” eddig nem járt brit földön: ugyan II. János Pál 1982-ben Nagy-Britanniában is járt – találkozott II. Erzsébettel is –, de az a látogatás lelkipásztori út volt, amelyet a Vatikán kezdeményezett, szervezett, no és fizetett is. XVI. Benedek britanniai útja volt az első hivatalos – állami – látogatás, amelyet az adófizetők álltak; mintegy 11–13 millió fontba (3,7–4,3 milliárd forintba) került. Ezek a számok eleve feldühítették a briteket, hiszen a gazdasági szigorítás idejét élik.

Az ellenérzéseket táplálta, hogy a Vatikán évek óta küszködik a világot behálózó szexbotrányokkal, papjainak gyalázatos ügyeivel, és megnyugtató válaszokat sohasem adott sem az egykori áldozatoknak, sem a közvéleménynek. Az pedig hatalmas felháborodást váltott ki, hogy tavaly a római katolikus egyház nyíltan felszólította az anglikánokat: térjenek vissza az anyaszentegyház kebelére. Ezt a felhívást – ha úgy vesszük – II. Erzsébet királynő akár személyes sértésnek is vehette: a Vatikán leplezetlenül csalogatja nyáját. A „német pápával” szembeni ellenérzéseket fokozta, hogy XVI. Benedek – kényszerűségből ugyan – gyerekkorában tagja volt a Hitlerjugendnek. Minden jel arra utalt, hogy a britek nem éppen baráti érzelmekkel fogadják majd a pápát – de végül minden jól végződött.

De miért ment a 83 éves pápa az „ellenséges” brit földre? Szakértők szerint azért, mert szenvedélyes harcosa a világiasság ellen küzdő hitnek: az elburjánzó vallástalanságot személyes sértésnek tekinti – igazi kihívásnak. A pápa skóciai látogatása idején is azzal keltett figyelmet, hogy szenvedélyes szavakkal ítélte el az „agresszív szekularizmust”. A pápa szövetségeseket akar – az anglikánokat. Kérdés, hogy a sikeres pápai utazás hatása tartós marad-e.