Ultimátumot kaptak a franciák

Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa azt is bejelentette, hogy az unió Bizottsága már most megindítja azt a szabályszegési eljárást, amely elvezethet a Franciaország elleni jogi fellépéshez. A biztos korábban a második világháború történéseihez hasonlította a cigányok kitoloncolását; s a párhuzam miatt dühös szópárbaj tört ki Párizs és Brüsszel között, amelyből Nicolas Sarkozy elnök is kivette a részét.

Reding szerint Franciaországnak tiszteletben kellene tartania a szabad mozgásról szóló 2004-es direktívát, s azt be kellett volna illesztenie saját rötvényeibe. Ez az iránymutatás részletesen rögzíti azokat az eljárási szabályokat, amelyeket az illegális bevándorlóknak tartott és deportálandó személyekkel szemben kell alkalmazni.

A kitoloncolt bolgár és román cigányok EU-polgárok és megilleti őket a szabad mozgás joga. A befogadó ország akkor toloncolhatja ki őket, ha kockázatot jelentenek a közbiztonságra, vagy elviselhetetlen terhet rónak a szociális ellátó rendszerekre.

Nicolas Sarkozy francia elnök július végén indította el az illegális cigánytáborok felszámolását célzó kampányát. Az elnök szerint e táborok nyomornegyedekké válnak, ami a bűnözés és a prostitúció, az ember- és gyermekkereskedelem melegágya. Augusztus óta több mint ezer romát küldtek haza Romániába és Bulgáriába.

Az unió szerint tehát kitoloncolni lehet ugyan, de csak a szigorú eljárási szabályok és megalapozott indokok alapján. Az igazi felháborodást az váltotta ki, hogy nyilvánosságra jutott a francia belügyminisztérium egyik hivatalos értesítője, amely előírta a helyi hatóságoknak: elsősorban a cigányok táborait vegyék célba az egyedi elbírálás helyett. Márpedig ha a hatóságok tudatosan egy etnikai csoport ellen indítanak hadjáratot és nem egyenként vizsgálják a kitoloncolás okait, akkor megsértik az unió diszkrimináció-ellenes törvényét és az EU-nak az alapvető jogokról szóló chartáját.

Viviane Reding szerint a tömeges kitoloncolással a franciák megfosztották a szóban forgó EU-polgárokat az alapvető eljárási garanciáktól. A franciák most egyet tehetnek: két héten belül közölniük kell a brüsszeli Bizottsággal, hogy miként fogják törvénybe foglalni a szabad mozgásra vonatkozó EU-szabályokat, s ehhez mellékelniük kell az intézkedési terv pontos menetrendjét is. Különben...