Dráma Franciaországban

Rendkívüli ülésre hívta össze kormányát Nicolas Sarkozy elnök. A bajok akkor kezdődtek, amikor a gazdasági válság miatt az elnök elhatározta, megreformálja a düledező nyugdíjrendszert, és 60-ról 62-re emelik a nyugdíjkorhatárt. A teljes állami nyugdíjat pedig mindenki csak akkor élvezheti, ha betöltötte a 67. évet (az eddigi 65 helyett), és a nyugdíjbiztosítását több mint 40 éven át fizette.

Nem is nagyon titkolták Franciaországban, hogy a nyugdíjreform csak a kezdete azoknak a gazdasági átalakítási terveknek, amelyek fokozatosan szigorítanák a nagyon is elkényelmesedett franciák ellátási rendszerét. Az erős szakszervezetek korábban kiharcolták a 35 órás munkahetet (hét óra munka, a többi szórakozás), egy francia munkavállalót szinte lehetetlen elbocsátani és így tovább. Az európai közbeszéd szerint a franciák élték a legkényelmesebb életet a kontinensen. Ezen változtatott a gazdasági világválság.

Nicolas Sarkozy 2007-ben lett elnök – és az akar maradni 2012-ben is. Nagyon népszerű nem lesz, hiszen záros határidőn belül rendbe kell tennie a költségvetést, amelynek hiánya jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) 7,7 százaléka. Ez nem kis gond, tekintettel arra, hogy a francia költségvetés az utóbbi több mint 30 évben soha nem volt egyensúlyban, a francia felnőttek több mint fele nem fizet adót, vagyis az adórendszert is át kell alakítani – mégpedig legkésőbb jövőre, az elnökválasztás előtt.

A franciák és a szakszervezetek viszont nem méltányolták Sarkozy elnök döntéseit. Kitörtek a sztrájkok, amelyek nagyságán még maguk a szakszervezetek is meglepődtek: azt hitték, a fellángolás időleges és korlátozott lesz. A megmozdulás azonban egyre terjed. Csatlakoztak a diákok, a teherautó-sofőrök; az olajfinomítókat körbezárták, a kikötők előtt horgonyzó hajók nem tudnak kirakodni. Az újabb jelentések szerint Franciaországban több ezer benzinkútra kirakták a „zárva” táblát, az Exxon Mobil olajtársaság szerint a helyzet kritikus. Üzemanyaghiányt jelentettek Párizs repülőtereiről, Bretagne-ból, Nantes-ból és sok más körzetből. Az autópályákon Párizs, Lille és Lyon közelében a kamionsofőrök „lassítanak”: elállják az utakat és káoszt okoznak.

Még ennél is komolyabb a baj. Kedd lett az országos tiltakozás napja, amire ismét készül egy nagy nemzeti megmozdulás. De már előtte a diákok 261 helyen tüntettek az iskolák előtt, Nanterre-ben pedig összecsaptak a rendőrökkel, akik gumilövedékekkel „harcoltak” a tizenévesek ellen. Párizs külvárosában, Saint-Denis-ben kirakatokat törtek be, a középiskolák zöme bezárt. Lyonban pedig fellángoltak a parkoló autók.

Az egyik középiskolai tanár kétségbeesetten siratta az autóját, és panaszkodott diákjaira: „Azt mondják, hogy harcolni akarnak a nyugdíjreform ellen. Ez rendben is lenne, de érteniük is kellene, hogy ez az egész mit jelent”. A diákok értik, felmérték jövőjüket.

Sarkozy elnök elrendelte egy válságkabinet felállítását. Francois Fillon miniszterelnök nem fogja engedni, hogy az olajfinomítók blokádja benzinhiányt okozzon Franciaországban – amely még nem áll a krízis szélén. Christian Estrosi ipari miniszter pedig közölte a francia rádióban: „A kormány ura a helyzetnek”.

Drámai a helyzet. Ezekkel a szavakkal jellemezhetőek a francia állapotok, ha hinni lehet a BBC párizsi tudósítójának, Christian Frasernek. „A következő napok sorsdöntőek lehetnek Nicolas Sar¬kozy elnöksége szempontjából. Azért választották meg, mert vállalta, hogy rendbe teszi a gazdaságot. Ennek az erőfeszítésnek az egyik kulcseleme a nyugdíjreform – ha az elsüllyed, akkor oda az ő szavahihetősége is… Akárhová nézel az országban, a válság mélyül, lendületben vannak a szakszervezetek… Óráról órára rosszabbodik a helyzet, Párizsban is jelentkeznek a problémák… A rendőrök könnygázt vetettek be a fiatalok ellen, akik autókat gyújtogattak és lerombolták a buszmegállókat.”