Jobban olvasunk, mint 10 éve

Míg az elmúlt tíz évben a felnőtt lakosság olvasási képességei világviszonylatban nem változtak érdemben, Magyarországon mind az olvasás, mind a szövegértés területén ugrásszerű javulás tapasztalható 1997 és 2007 között – derült ki a 11 országra kiterjedő összehasonlító vizsgálatból, amely a 16-65 éves korosztály próza- és dokumentumolvasási, számolási és problémamegoldási készségét (négy kompetencia) mérte.

A táblázatok, formanyomtatványok, áruházi címkék információtartalmának megértésében volt honnan fejlődnünk: 1998-ban még sereghajtókként szerepeltünk ebben a kategóriában, mára azonban elértük az Egyesült Államok szintjét. Az eredmények szerint a 45 év felettiek téveszthetőek meg a legkönnyebben a bankokban, áruházakban, hivatalokban, a 16 és 45 év közötti korosztály azonban jól érti a hivatalos dokumentumokat, táblázatokat. A számolási képességeink ugyanakkor teljesen átlagosak: körülbelül ugyanannyian vannak a nagyon jól számolók, mint a nagyon gyenge matekosok.

A magyar nők szinte minden kompetenciájukban erősebbek bizonyultak, mint a férfiak: jobban olvasnak és számolnak, ügyesebb problémamegoldók is, mint az urak. Ezzel szinte az egész világon egyedül vagyunk, hiszen a legtöbb országban a férfiak legalább a számolásban megelőzik nőtársaikat.

A nemzetközi felmérésben a legjobb eredményt Norvégia érte el. Ott a lakosság fele mind a négy kompetenciában magas fokú jártasságot mutatott, és mindössze 17 % volt azok aránya, akik számára mind a négy kompetencia problémát okozott.

A magyar népességben körülbelül ugyanannyian (nagyjából 28 százaléknyian) vannak azok, akik mind a négy képesség hiányával küzdenek, mint azok, akiknél valamennyi kompetenciában nagyon jók. Az alacsony iskolázottságú magyar népesség a munkavállaláshoz szükséges alapkészségei azonban mélyen az európai átlag alatt vannak.

– Az alacsony iskolázottságúak munkaerőpiacon elszenvedett hátránya egyre növekszik, hiszen a magyar munkaerőpiac – hasonlóan a fejlett országokhoz – egyre több készséget követel a magasan képzett munkavállalóktól is. Mindez világos jelzés a foglalkoztatáspolitika számára, hogy sokkal jobban kell segíteni ezt a társadalmi csoportot. Nem formális végzettséghez, hanem hasznos készségekhez kell jutniuk az érintetteknek – mondta dr. Köpeczi-Bócz Tamás, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, a magyarországi kutatás vezetője.

A nemzetközi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy ha valaki egy alapkészséget eredményesen elsajátít és munkához jut, akkor előbb-utóbb három vagy akár négy területen is magas szintű eredményeket érhet el − véli a szakember. A felmérésből pedig az is kiderült, hogy a legalább egy területen jó eredményt elértek számára általában adódik munkalehetőség hazánkban. Azoknak azonban, akik jó minőségű, a megélhetéshez elég jövedelmet biztosító állasban akarnak dolgozni, általában kettő vagy több jártassági területen kell bizonyítanunk.