Nézze meg, mennyi lesz az adója!

Mire számíthatnak a magánszemélyek?
Jövőre valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan¬-át¬ru¬házásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs; a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék.) A szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. Az adójóváírás megmarad, mértéke azonban 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12 100 (jelenleg 15 100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

A havi nettó kereset 2011-es változását  ITT  tekintheti meg!

Az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezetnek be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62 500 forintot, három eltartottól 206 250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10 ezer forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33 ezer forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között. Ugyancsak a gyermekes anyukák munkavállalását segíti a részmunkaidős foglalkoztatás szorgalmazása: ha valaki 8 óra helyett kétszer 4 órában női munkaerőt alkalmaz, 27 helyett 20 százalék tb-járulékot kell fizetnie.

A mezőgazdaságban tevékenykedők számára jó hír, hogy bevezetik a Széchenyi-kártyát az agráriumban, lehetővé teszik a helyi termelői piacok megnyitását és forgóeszközhitelt biztosítanak számukra. Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény nem tartalmaz komolyabb változtatásokat 2011. január elsejétől.

Nyugdíj, te drága!
A kormány által bejelentett akcióterv leginkább támadott része a magán-nyugdíjpénztári befizetések „eltérítése”. Az új szabályozás szerint az állam nem utalná tovább a magánnyugdíjpénztárak felé a bér 8%-át, mint eddig, hanem azt meghatározatlan ideig megtartaná.

Jelenleg kétféle nyugdíjrendszer működik Magyarországon: a teljes egészében állami pillér, valamint a magánnyugdíjpénztárak. Aki az előzőbe tartozik, az minden nyugdíjjárulékot az államnak fizet be. Aki a másodikba, az viszont a bére egy részét az államnak, 8%-ot viszont a magánnyugdíjpénztárnak utalja át, amely azt külön számlán tartja nyilván és kamatoztatja. Ezt a megoldást az 1997-es nyugdíjreform hozta létre, jellemzően a fiatalok kerültek a magánpillérbe, az idősebbek maradtak az államiban.

A magánnyugdíjpénztárakra voltak jogos panaszok: több mint kétszeres költséggel működtek az állami pillérhez képest, míg a hozamok meglehetősen gyengén alakultak. A másik fő gondja velük a jelenlegi kormánynak, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetései nem kerülnek be az államháztartásba, ezért a költségvetés hiánya nagyobbnak tűnik azokénál az országokénál, ahol a nyugdíj teljes egészében állami maradt. Ráadásul nem sikerült meggyőzni az uniót arról, hogy ezt a költségvetési hiány számításánál vegye figyelembe.

Jelenleg úgy tűnik, a magán-nyugdíjpénztári tagoktól átlagosan havi tízezer forintot von el az intézkedés, amely egy közös kalapba kerül, így nem lesz nyilvántartva, ki mennyit fizetett be. A magán¬nyug¬díjpénztárak működését a döntés teljesen ellehetetlenítheti. Nem kétséges, hogy az intézkedés bevezethetőségéről az Alkotmánybíróságnak kell döntenie, de az sem kizárt, hogy az érintett külföldi cégek nemzetközi bíróságokhoz fordulnak.

Fő a közérdek!
Válságadót fog fizetni a kereskedelmi szektor, az energetikai és a távközlési ágazat 2010 és 2012 között: 160 milliárd forintot. A válságadót sávosan, az éves árbevétel nagysága alapján állapítják meg. A kereskedelemben a legtöbbet – előzetes kalkulációk szerint 15-20 milliárdot – a Mol fogja fizetni, míg az áruházláncok közül 12 milliárdot a Tesco „ad a közösbe”. A Magyar Telekomra 40 milliárd juthat a távközlési ágazatra rótt 70 milliárdnyi adóösszegből. Az energetikai szektor évente 70 milliárdot fizet egészen 2013 első napjáig, mikor is auto¬matikusan hatályát veszti a törvény. A legtöbb ágazat képviselője arról nyilatkozott, hogy nem vagy csak minimális mértékben fogják a fogyasztókra áthárítani az adófizetésből eredő költségnövekedést. Ezt sugallja a kormány is, mikor azt állítja, hogy „nem az emberek fizetik meg” az új adót, hanem a cégek.

Ki nevet a végén?
Mostanság az járja a kormánybarát kommunikációban, hogy a válságadót, na, aztán azt biztosan nem lehet kifizettetni a fogyasztóval, amiatt bizony csakis a kereskedelmi, távközlési és energia¬cégek szívnak majd. Ahogyan azt Móricka elképzeli… Aki napi bevásárló vagy egyszer is kézbe vett egy gáz- vagy egy villanyszámlát, biztosan nem mondana ilyeneket.

Mert hát ki a bánat fogja nyilvántartani egy bevásárlóközpont tízezernyi termékének árát a válságadó előtt és után? Ki veszi észre, hogy megnőtt tegnap óta a Túró Rudi… Avagy ugyan melyikünk szólal majd fel, ha a villanyszámlán szereplő szénipari szerkezetátalakítási támogatás néhány százalékkal feljebb kúszik? És ha a gázszámlán majd hirtelen megugrik az import korrekciós tényező… És melyikünk ellenőrzi, hogy az Európában csökkenő mobiltelefon-számlákkal azonos módon csökken-e majd a miénk is… Arról nem is beszélve, hogy mindjárt itt a január, amikor amúgy is illik szokásosan egy kicsit feljebb tornászni az árakat, mert megest beköszöntött a begyűrűzés.

És akkor a bankadóról még egy szót sem szóltam. Pedig azt is mi fogjuk megfizetni. Igaz, ennek az ellenkezőjét még a miniszterelnök sem állította...