Nem minden nő mehet korábban nyugdíjba!

A kormány – a többségi pártok választási ígéretéhez híven – úgy döntött, hogy azon hölgyek részére, akik ledolgoztak 40 évet, lehetővé teszi a koraibb nyugdíjba vonulást. Ebbe a 40 évbe beszámolható az a gyermekneveléssel töltött idő – maximum 8 év – mely során az anya valamiféle ellátást kapott – gyed, gyes stb.

Mindez azonban a becslések szerint 30-35 milliárd forintunkba kerül. Erre hivatkozva vezet be a kormány jövőre megszorításokat, nevezetesen fél százalékkal 10 százalékra emeli a nyugdíj-járulék mértékét. (Számítások szerint ebből 40 milliárd forint többletbevétel keletkezik.) Ez viszont azt jelenti, hogy nem csökken jelentősen – nagyjából fél százaléknyit csupán – a munkavállalókra eső közterhek mértéke, mely így továbbra sem segíti a versenyképességet. Ráadásul a parlament bevezette azt is, hogy 638 ezer forint havi bruttó kereset feletti jövedelemrész után már nem kell nyugdíj-járulékot fizetni.

Mindez azt jelenti, hogy az egyébként is sokat keresők terhei nem nőnek, míg a kis- és középkeresetűek elvonásai igen. Már csak azért is, mert jövőre már adózik a minimálbér is, 16 százalékkal. A nyugdíj-járulék növelése mellett tehát a minimálbért keresők 59 854 forintot vihetnek haza.

Üröm az örömben az is, hogy a nők korai nyugdíjazásának lehetősége nem vonatkozik minden nőre. Az aki diplomát szerzett nappali tagozaton nem számíthatja be a 40 évbe a tanulással töltött 3-5 évet. Általában 23 évesen szereztek diplomát, erre jön a 40 év, tehát az egyetemet végzett hölgyek legkorábban 63 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Nem számít bele a szakiskolákban töltött időszak sem.