2010: megáradt itt minden

Ami az árvizeket illeti, egész éven át gondot okoztak. A tavaszi áradást példátlanul hosszú nyári esőzés követte, hogy aztán ősszel mindez folytatódjék, mígnem a beköszöntött havas időszak már előre is vetíti a következő tavasz katasztrófáit. A meglódult patakok és folyók falvakat, településeket romboltak – Felsőzsolca június óta szerepel a híradások elején, a település gyakorlatilag lakhatatlanná vált –, az országban emberek ezreit kellett kitelepíteni, azóta is a fél ország vízben áll. Úgy hírlik, 300 ezer hektár, a szokásos háromszorosa a belvízzel elöntött terület nagysága, ennek megfelelő a pusztulás a növénytermesztésben, aminek egyenes következménye az árak hihetetlen emelkedése.

És ha ez nem lett volna elég, akkor október 4-én megtudhattuk, milyen is az igazi katasztrófa. Aznap szakadt át az ajkai vörösiszap-zagy tárolójának a gátja, a zúgó folyóként rohanó vörösiszap eltörölt mindent, ami az útjába került: tízen meghaltak, 150 a sebesültek száma, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely házainak egy része egyszerűen megsemmisült. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a régióban. A gondok azóta sem szűntek meg, a tározó továbbra is mozog, a kártalanítás lassan és vitatottan halad, messze még, míg a szerencsétlenül járt emberek új otthonaikba költözhetnek.

Két választás is volt Magyarországon, amely teljesen átrajzolta az addigi politikai térképet. Május 29-től ismét Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, s október 3-án részben vagy egészben kicserélődött az ország 3200 településének az önkormányzata. Mindkét választást a vártnál is nagyobb fölénnyel nyerte a Fidesz, s mindkét választást a vártnál is nagyobb veszteséggel szenvedte el a szocialista párt. Azóta szinte folyamatos az adok-kapok, pontosabban, már csak az erőviszonyok miatt is, inkább az „adok”. A győztes Fidesz igyekszik mindent és a lehető leggyorsabban megváltoztatni, merthogy erre a kétharmados győzelmével felhatalmazást kapott az ország népétől. Ennek az „adok”-nak persze vannak fájó következményei is, ilyen például a szerencsétlen fogalmazásaik miatt meglódult devizaárfolyam vagy a pénzintézetek és a nagy kereskedelmi egységek rendkívüli adóztatását követő leminősítés, amelynek fő okaként Magyarország homályos, hosszú távú gazdaságpolitikáját jelölték meg a döntéshozók. A magánnyugdíjpénztárak államosítása – kormányzati érvek szerint: megmentése – és a médiatörvény átfogalmazása kiváltotta az EU rosszalló érdeklődését. Azét az EU-ét, mely igazából még azt sem tudja, hogy lesz-e jövőre is közös valutája, vagy az is összeomlik.

Hogy is szoktuk mondani? Szép új világ köszönt ránk, 2011-ben.