Bukarest, Szófia: nincs még itt Schengen

A schengeni övezet a határok korlátlan átjárhatóságának szimbóluma lett. Az erről szóló szerződést az Európai Unió keretében egy luxemburgi kisvárosban, Schengenben kötötték még 1985-ben. Az ehhez csatlakozó országok a nemzetközi forgalomban és közlekedésben lényegében olyanok, mint ha csak egyetlen állam lennének: belül nincsenek határok – viszont mindegyikük megerősíti ama határainak védelmét, amelyek nem-schengeni államokkal léteznek.

A schengeni külső határvédelem nagyon szigorú, mert aki túljut rajta, annak szabad a tér az egész zónában. Nagyon nagy a külső határral rendelkező országok – mint Magyarország – felelőssége, hiszen nemcsak önmagáért, hanem az egész zóna országainak biztonságáért vállal garanciát.

Ha Bulgária és Románia most nem lesz tagja a schengeni zónának, ez megnehezíti állampolgáraiknak az Európán belüli mozgását – ami egyebek között nyilvánvalóan megnehezíti a romániai magyarok utazását is.

Brice Hortefeux francia és Thomas de Maiziere német belügyminiszter levelet írt Cecilia Malmströmnek, az Európai Unió belügyi biztosának. Ebben közölték, hogy korainak tartják Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni zónához, mert előbb mindkét országnak visszafordíthatatlan haladást kell tennie a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében.

A német belügyminisztérium szóvivője azt is megjegyezte, hogy ez a két ország lemaradt a jogrendszer reformjában is. E megállapítások alapja, hogy az EU-szakértők behatóan vizsgálódtak Romániában és Bulgáriában, s arra a következtetésre jutottak, hogy az elsietett csatlakozásnak súlyos következményei lehetnek az EU biztonságára nézve.

A schengeni övezethez jelenleg 25 európai ország tartozik: az EU 22 tagállama, valamint Norvégia, Izland és Svájc. Az övezet több millió négyzetkilométernyi területet ölel fel, 400 milliónál is több lakossal. Értelemszerűen ide tartozik három „mikro-állam”, Monaco, San Marino és a Vatikán is. Nem tag viszont az EU-ból Nagy-Britannia, Írország, Ciprus – és Bulgária, Románia sem.

Természetesen nem egyedül a franciák és a németek döntenek arról, mely ország lehet az övezet tagja – de ha ők ellenzik, akkor biztosra vehető, hogy márciusban elmarad a román és bolgár Schengen-tagság.

Az övezethez nem lehet „csatlakozni” – oda csak befogadhatnak egyes országokat. Januárban az EU szakértői előterjesztik a kormányoknak a Romániában és Bulgáriában szerzett tapasztalataikról szóló jelentésüket, majd a Schengen-tagállamok döntenek: ez a döntés csak egyhangú lehet – ha csak egy tagállam ellenzi a befogadást, akkor nincs csatlakozás.

Traian Basescu román elnök megsértődött: „Úgy hiszem, hogy az EU-biztoshoz írt francia-német levél Románia elleni diszkrimináció” – mondta.

A bolgár külügyminisztérium szóvivője udvariasabban nyilatkozott: „Tudjuk, hogy néhány EU-tagállamban nagyon bonyolult a politikai helyzet, éppen ezért mindent megteszünk a kételyek eloszlatása érdekében, ide értve a bolgár jogrendszert és a társadalom egészét is”.