Túszul ejtett ország

Még november 26-án több ezren gyűltek össze a befolyásos A1 TV magánkézben lévő televíziós csatorna székhelye előtt, hogy tiltakozzanak a rendőrség és a pénzügyőrség ak-ció­ja ellen. Azok ugyanis lezárták – többek közt – az épületben székelő három napilap – a Vreme, a Spik és a Koha e Re – helyiségeit, s ugyanerre a sorsra jutottak az A1 TV szobái is: a felügyelők lezárták a tévéadó szerverét és számítástechnikai központját, megbénítva ezzel a működést. A három újság meg a tévécsatorna egy Velja Ramkovszki nevű üzletember tulajdonában van. A tévé vezetői egyszerűen a média megleckéztetésének tekintették az akciót.

A pénzügyőrség igazgatója, Goran Traj¬kovszki igyekezett meggyőzni a felháborodott médiamunkásokat arról, hogy a rendőrség segítségét csak azért kérték, mert az épületben székelő 40 cég közül 6 vállalkozás nem biztosította az ellenőrök számára a hozzáférést a pénzügyi dokumentumaihoz. Az igazgató szerint a hat cég összesen 7,5 millió eurót (mintegy kétmilliárd forintot) juttatott illegálisan külföldre.

Egy ilyen esemény – egy olyan megosztott, elégedetlen lakosságú és meglehetősen korrupt országban, mint Macedónia – katalizátorként gyorsítja fel a társadalmi folyamatokat, így a tiltakozást is. A történtekre reagálva Branko Crvenkovszki, a korábbi macedón elnök, a most ellenzékben lévő szociáldemokraták vezetője kormányellenes tüntetésre szólította fel a lakosságot. Vasárnap már harmincezren tüntettek a félmillió lakosú Szkopjéban. Crvenkovszki azzal vádolta Nikola Gruevszki miniszterelnököt, hogy túszként tartja az ország mintegy kétmillió lakosát a korrupció, a gazdasági zuhanás, a demokrácia visszafejlődése, valamint az ország NATO- és EU-csatlakozásának fékezésével.

– Viselkedjenek felelősségteljesen, fogadják el kinyújtott kezünket, használják ki ezt a lehetőséget, és ne engedjék, hogy az emberek dühe és felháborodása elárassza az utcákat! Legyenek választások! – szólította fel Crvenkovszki a hatalmon lévőket. Hangsúlyozta, hogy a családok egyharmada a napról napra túlélésért küzd, nem működik az egészségügy és az oktatás.

És valóban: egyre többen keresik kenyerüket csempészettel meg egyéb törvénytelen tevékenységekkel – sokak szerint Macedóniában a feketegazdaság az egyetlen virágzó és munkát adó „ágazat”. A gazdaságot rengeteg romboló folyamat érte: a délszláv háború, a 400 ezer koszovói albán bevándorlása, az 1994–1995-ös görög embargó és a 2001-es albán nemzetiségi feszültségek mind negatív hatással voltak Macedónia amúgy is rossz gazdasági helyzetére. Az országban a „menetrend” szerint 2012-ben lenne a következő parlamenti választás.