Valami megint bűzlik Belaruszban

Alekszander Lukasenko katonatisztből, majd kolhozelnökből lett Fehéroroszország (Belarusz) elnöke 1994-ben. Az alkotmány szerint egymás után csak kétszer tölthette volna be az államfői posztot, de 2004-ben megszavaztatta a népet arról, hogy ezentúl semmi ne korlátozza újraválaszthatóságát: mostantól fogva tehát negyedszer is elnök.

Összesen kilencen indultak ellene, hetüket jól meg is verték és letartóztatták a rendőrök a vasárnap este kirobbant tiltakozó megmozduláson. Tízezer tüntető árasztotta el a főváros, Minszk utcáit, autókat vertek szét, ablakokat, kirakatokat, kapukat törtek be, megostromolták a kormány székhelyét. A tömeg a nem hivatalos fehér-piros-fehér belarusz lobogót lengette és pocskondiázta Lukasenkót.

Az ellenük kivezényelt rendőrök nem kímélték őket. Az egyik elnökjelöltet, Vlagyimir Nyeklajevet úgy fejbe verték, hogy kórházba került: oda is elmentek a rendőrök, pokrócba burkolták, majd elvitték – a felségét pedig bezárták egy szobába.

A választási kampány ezúttal szabadabb volt, mint az előzők. Az ellenzéki elnökjelöltek vitatkozhattak egymással a televízióban – de Lukasenko távol tartotta magát e lealacsonyító rendezvényektől. Azt viszont előre bejelentette, mire számíthatnak az ellenzéki tüntetők: „Olvassák el a törvényeinket!” – mondta fenyegetően. A hatóságok megengedték, hogy az ellenzéki jelöltek hívei a kampány idején kormányellenes jelszavakat hangoztassanak, tiltakozó dalokat énekeljenek.

Oka volt ennek a nagy „szabadosságnak”. Ellenzéki elemzők szerint Fehéroroszországnak pénzre van szüksége, mégpedig Európából, mert a Nagy Testvér, Oroszország már nem nagyon hajlandó a feneketlen fehérorosz zsákba önteni a saját pénzét, olcsón adni az energiát. Lukasenko ezért arcának szebbik felét mutatja a Nyugatnak.

Ezzel azonban senki sem téveszt meg. Condoleezza Rice – még amerikai külügyminiszterként – azt találta mondani, hogy Fehéroroszország „az utolsó diktatúra Európa szívében”. Így aztán Lukasenkón rajta maradt a jelző: az utolsó kommunista diktátor Európában.

Lukasenko országát sem az Európai Unió, sem pedig az Egyesült Államok nem tartja „normális” országnak: Belarusz nem tartja be a demokratikus normákat, megsérti az emberi jogokat és a nemzetközi jog tételes szabályait, s 1994 óta az elnök rezsimje minden alkalommal elcsalta a választásokat.

Most a hivatalos végeredmény szerint az elnök a szavazatok 79,7 százalékát kapta meg. Amikor a régebbi csalások ügyét a szemére vetették, Lukasenko így válaszolt: korábban valóban csalt – de lefelé íratta át a számokat, a saját kárára, nehogy azt higgye valaki, hogy a rá adott szavazatok túl magas arányát tényleg meghamisították.