Vízlépcsőt csempésztek az Új Széchenyi-tervbe!

Az elmúlt napokban derült fény arra, hogy a kormány új fejlesztési tervében szerepel a folyók vízlépcsőkkel történő hasznosítása. Ezt a rendszerváltozás szimbólumát is jelentő ügyet sérelmezte több zöldmozgalom is, számon kérve a kormányt. Amely viszont úgy reagált, ahogy a népszerűség diktálta, vagyis „A jelenlegi körülmények között nem tervezi a kormány nagyobb duzzasztóművek, illetve vízlépcsők építését”– olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kiadott közleményében.

Ebben az is olvasható, hogy „Bár az Új Széchenyi-tervben a kormány akaratán kívül sajnálatosan benne maradt a vízlépcsőkről szóló koncepció, sem a Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010–2020 című dokumentum, sem a Nemzeti energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re című energiaterv nem tartalmaz ilyen jellegű tételt”. A tárca szerint a kis vízerőművek leginkább vidéken, lokális környezetben, saját energiafelhasználásra lennének a legmegfelelőbbek, de nagyokat nem célszerű építeni.

A kérdés ezek után csak annyi, vajon ki tette bele és ki felejtette benne a vízlépcsők terveit a fejlesztési programba? Tény is egyben, hogy a kormány foglalkozott a hazai vízgazdálkodás egyik alapját jelentő dunai vízlépcsők gondolatával, mellyel persze a hajózást is javítani lehet, ugyanakkor igen drága beruházásokról van szó, melyek megtérülése kétséges.