Könnyű győzelem nehéz időkre

Tizedik kongresszusát tartotta az RMDSZ február 26-án, szombaton a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában. Az érdeklődők tömege nagyobb volt, mint a terem befogadóképessége, ezért sokaknak félresikerült a szombati programja – mármint az, hogy élőben és mihamarabb megtudják, ki lesz a szövetség első embere. A szervezet történetének eddigi egyetlen elnöke, a bő két évtized után végleg lemondó (de azért az elnökségben tovább tevékenykedő) Markó Béla utódlásáért hárman szálltak versenybe: Eckstein-Kovács Péter, Kelemen Hunor, illetve Olosz Gergely. A győztes a 371 szavazatot begyűjtő Kelemen Hunor lett. A küzdelem nem volt szoros, Eckstein 118, Olosz 47 szavazatot kapott.

– Új fejezet kezdődik az RMDSZ életében – jelentette ki Kelemen Hunor első sajtótájékoztatóján. – A kétharmados többség arra kötelez, hogy erős szövetségünknek erős elnöke legyek. Az a dolgunk, hogy hiteles, erős RMDSZ-t építsünk tovább, amelyre büszkék az erdélyi magyarok, és amelyet négyévente azzal bíznak meg az emberek, hogy helyi és parlamenti szinten képviselje közösségünket – fogalmazott az új elnök. Később pedig így nyilatkozott: – Partneri kapcsolatra kell törekedni a magyar kormánnyal, a magyarországi politikai pártokkal. Hasonlóképpen a román pártokkal is a párbeszédet tartjuk a járható útnak.

Erre a párbeszédre biztosan nyitottak lesznek az említett pártok, hiszen az RMDSZ nem egy elhanyagolható szervezet. Romániában kormányzó párt – a Demokrata Liberális Párt (PD-L) partnere –, ezért nem mindegy sem a kormány, sem Traian Băsescu román államelnök számára, hogy Kelemen Hunor mennyire és milyen irányba tekeri majd el az RMDSZ hajójának a kormányát. De nemcsak a román közéletre van hatással az RMDSZ politikája, hanem a magyarországira is.

Nem mindegy ugyanis, hogy melyik magyar párttal rokonszenvez a szervezet, és hogy az éppen kormányon van-e vagy ellenzékben. Ugyanis ez sokat nyom a latban, amikor az illető pártnak azt a tulajdonságát vizsgálja valaki, hogy az mennyit tett a határainkon túl élő magyarságért – márpedig ezt mostanában egyre többen és gyakrabban firtatják. Kelemen Hunor nem mulasztotta el erős kritikával illetni a szövetségre nyomást gyakorló politikai erőket. Kifejtette, hogy a kampány idején „egyesek az utóbbi 21 évben példátlan módszereket használtak”, és fájlalta, hogy „túl sokan túl sokszor próbálták meg a szövetséget és a romániai magyarságot gyarmatként kezelni”. Ez összhangban van azzal, hogy a kongresszuson beszédet mondó Fidesz-reprezentánst a küldöttek lehurrogták, amikor az – úgymond – befolyásolni pró­bálta a szavazni készülő küldöttek preferenciáját. Mi több, Borbély László román környezetvédelmi miniszter meglehetősen felháborodva üzente mindenkinek a pulpitusról: a RMDSZ-t ne utasítsák semmire sem a magyar, sem a román fővárosból.

Szerencsére a többi külföldi látogató beszéde nem váltott ki semmiféle ellenérzést. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar kabinet nevében elmondta: Magyarország együttműködik a jelenlegi román kormánnyal, amelynek az RMDSZ is a tagja, ráadásul igen jó ez az együttműködés közöttük. Nagyon fontos az etnikai alapú pártok fennmaradása, különben a magyarság román erőkbe tagozódik be. Balogh András, az MSZP alelnöke arról biztosította a jelenlévőket, hogy „az MSZP új vezetése rokonszenvvel fordul a határon túli magyarság felé”. Az LMP-t képviselő Schiffer András azt emelte ki, hogy „ne mások akarjanak diktálni az erdélyi magyar politikai erőknek”. Szép szavakkal a román politikusok sem fukarkodtak. Crin An¬to¬nescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint „a román ellenzéknek az RMDSZ nélkül is sikerülhet a hatalomváltás, de azt az RMDSZ-szel együtt szeretné elérni”.

Emil Boc miniszterelnök is hosszasan dicsérte a szövetséget, amely „professzionista és következetes kormányzó partner”. Az egyéb elfoglaltságai miatt távol maradt Traian Băsescu elnök pedig úgy dicsérte meghívóit, mint román vezető politikus még eddig soha. Üzenetében az RMDSZ-t az egyensúly politikai formációjának titulálta, a romániai magyarok pedig „komoly emberek és jó gazdák” a román elnök szerint. „A kisebbségek szebbé és erősebbé teszik azt az országot, ahol megőrizhetik kulturális értékeiket” – áll az elnök kedves üzenetében. S milyen az élet: éppen bizalmatlansági indítványt készít elő a román ellenzék, és annak a sikere az RMDSZ állásfoglalásán múlik… Jövőre, várhatóan az év vége felé Romániában új parlamentet választanak. Kelemen Hunornak bő másfél éve van elnökként bizonyítani – kemény versenyfutás lesz ez az idővel.