A Corvinus a legjobb networkegyetem

A Corvinus a legjobb networkegyetem a Moha Belépő top networkegyetem-rangsora szerint, ami Magyarországon először vizsgálja, melyik felsőoktatási intézmény kínálja a legtöbb és leginkább sokszínű nemzetközi ösztöndíj- és szakmaigyakorlat-lehetőséget a hallgatók számára. Ez az egyetemválasztásban sem elhanyagolható aspektus, érdekes, új fényben világítja meg az eddig döntően akadémikus mutatók alapján értékelt intézményeket. A komplex, több szempont alapján készített rangsorokkal ellentétben itt kiderül, hol érdemes tovább tanulni, ha közben külföldre is el szeretne jutni a diák.

Annál is inkább fontos ez az információ, mivel a nemzetközi tapasztalat és a biztos nyelvtudás a munkaerőpiacon komoly versenyelőnyhöz juttathatja a pályakezdőket. Halmos Máté, a Kellner Ösztöndíjasok Társaságának elnöke a publikáció kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta, a munkaadók például a Kellnerről hazatért ösztöndíjasokra azonnal lecsapnak.

Az Európai Unióban kiemelt cél a nemzetközi mobilitás megteremtése, a tervek szerint 2020-ra minden ötödik európai egyetemista legalább egy szemesztert tanul majd külföldön. Jelenleg a magyar hallgatók 1,5 százaléka fordul meg a Moha által vizsgált programokkal az EU valamelyik országában, ami nemcsak az európai 10 százalékos mobilitásátlagtól marad el, hanem közvetlen szomszédainktól is: Szlovákiában 10, Horvátországban 6-10, Ausztriában pedig 3-6 százalék ugyanez az arány. Arra a kérdésre, mekkora a realitása az uniós direktíva magyarországi megvalósításának, Kurucz Katalin, a Tempus Közalapítvány K+F csoportvezetője elmondta, hogy ez a cél egyáltalán nem lehetetlen, ha számításba vesszük a hallgatók számának várható csökkenését. Érdekes adat a nemi megoszlás: az Erasmuson és a CEEPUS-ösztöndíjakon kétszer annyi lány vesz részt, mint fiú.

Az európai átlagot a magyar felsőoktatási intézmények közül csak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem éri el, ahol a hallgatók több mint 10%-a fordult meg külföldön, nagy részük Erasmus-, illetve CEEPUS-ösztöndíjakkal. Szintén az élmezőnyben foglal helyet a Magyar Képzőművészeti Egyetem majdnem 6%-kal és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2,6%-kal. Emellett a Színház- és Filmművészeti Egyetemről a hallgatók közel 8%-a járt külföldön az Erasmus segítségével. Kiss László, az Educatio Kht. elemzője a Belépő kiadványbemutató sajtótájékoztatóján elmondta, a motivációk erősen külünböznek szakterületenként, egy felmérésükben a művészeti képzésben részt vevők 75 százaléka, míg a jogászok csak 25 százaléka tervezett külföldi tanulmányokat.

Az összesített eredményben azonban mégsem a művészeti egyetemek végeztek az élen, aminek a szakmai gyakorlati programok hiánya vagy nem megfelelő kihasználtsága az oka. A Belépő kutatása a nagy hallgatói tanulmányi mobilitásprogramok, szakmai gyakorlatok és ösztöndíjalapok 2009/10-es tanévre vonatkozó adataiból indult ki, a kiutazók létszámából következtetve annak jelentőségére intézményen belül. A szakmai gyakorlatok – munkaerő-piaci jelentőségük miatt – ugyanakkora súllyal szerepeltek a rangsor kritériumai között, mint a tanulmányi ösztöndíjak, annak ellenére, hogy az előbbi kevesebb embert érint, és sok intézmény képzésében nem is szerepel. A kevésbé gyakorlatorientált képzések így ebben a rangsorban hátránnyal indultak.

A Budapesti Corvinus Egyetem sikere is a gyakorlatias képzésében rejlik. Az intézményben elérhető Magyarország összes nagy gyakornoki csereprogramja – így az AIESEC, IAESTE, HAESF és az Erasmus szakmai gyakorlat –, ezek keretében utaznak ki diákok külföldre dolgozni. A tanulmányi mobilitás tekintetében is csak az ELTE előzte meg a Corvinus 398 hallgatóját a maga 682 ösztöndíjasával. A szép számok kapcsán Veres Erzsébet, a Corvinus Nemzetközi Irodájának irodavezetője megemlíti, hogy a gólya még be sem lépett az intézménybe, de ők máris küldenék külföldi ösztöndíjra őket. Ennél nagyobb meglepetést okozott a Szegedi Tudományegyetem második helyezése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel holtversenyben. Az alföldi egyetemről körülbelül ugyanannyi hallgató jut ki az USA-ba, mint a BME-ről a Magyar–Amerikai Vállalkozási Ösztöndíj Alapnak köszönhetően. Ráadásul az Erasmus itt is igazi tömegösztöndíj, amit az intézmény további kiegészítő forrásokkal támogat. Az ELTE tisztán a külföldi tanulmányi lehetőségeket tekintve magasan verte a többi intézményt. A Magyar Ösztöndíj Bizottság 45 országgal kötött cserekapcsolatait csak az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudta a tavalyi évben kihasználni. Összességében elmondható, a lista éléről szinte bármelyik felsőoktatási intézményből el lehet jutni Erasmusszal külföldre. A BME, a SZTE és a Corvinus szakmai gyakorlat szempontjából előnyösebb, míg az ELTE-nek a legszerteágazóbbak a nemzetközi kapcsolatai.

Top networkegyetem-rangsor

1 Budapesti Corvinus Egyetem 95,9
2 Szegedi Tudományegyetem 83,8
3 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 83,8
4 Eötvös Loránd Tudományegyetem 81,8
5 Pécsi Tudományegyetem 81,1
6 Budapesti Gazdasági Főiskola 79,7
7 Debreceni Egyetem 77,0
8 Kodolányi János Főiskola 71,6
9 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 65,5
10 Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 65,5
11 Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 64,9
12 Miskolci Egyetem 64,2
13 Óbudai Egyetem 60,8
14 Nyugat-Magyarországi Egyetem 60,8
15 Szent István Egyetem 60,1
16 Széchenyi István Egyetem 56,8
17 Rendőrtiszti Főiskola 56,1
18 Pannon Egyetem 55,4
19 Apor Vilmos Katolikus Főiskola 52,7
20 Károli Gáspár Református Egyetem 50,7
21 Semmelweis Egyetem 50,7
22 Nyíregyházi Főiskola 50,0
23 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 48,6
24 Szolnoki Főiskola 41,9
25 Kecskeméti Főiskola 37,2
26 Magyar Képzőművészeti Egyetem 35,8
27 Magyar Táncművészeti Főiskola 33,8
28 Általános Vállalkozási Főiskola 27,7
29 Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola 27,0
30 Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 27,0
31 Kaposvári Egyetem 25,7
32 Zsigmond Király Főiskola 20,9
33 Eszterházy Károly Főiskola 18,2
34 Károly Róbert Főiskola 12,2
35 Dunaújvárosi Főiskola 8,1
36 Eötvös József Főiskola 6,8
37 Gábor Dénes Főiskola 2,7
38 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 0,7