Mi lesz veled, civil kurázsi?

Tucatnyi fórumot tartottak az országban az új civil törvényről, s a társadalmi vita hevében több száz egyesület és alapítvány a tervezet átdolgozásáért érvelt. Az aggódók szerint az új törvény hatására szervezetek ezrei veszíthetik el közhasznúsági fokozataikat, s így elesnek az állami támogatástól. A nyilatkozat aláírói szerint csökkenhet a civil kontroll, és növekedhet a mindenkori kormány befolyása, miközben kevesebb pénz jut majd e szférának.

A jogalkotók szerint viszont ideje ésszerűbbé tenni a támogatási rendszert. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly 400 millió forintnyi civil támogatás útját vizsgálta, és minden ötödik szervezetnél szabálytalanságra lelt. Az átvilágítás kiderítette, hogy a pénzosztó Nemzeti Civil Alap (NCA) döntnökeinek maguk felé hajlott a keze, vagyis a saját szervezeteiknek bővebben mérték a pénzt. Akadtak „kalóz” szerveződések, melyek az állami pénzek megsarcolásából élnek. A tervek szerint jövőre az NCA helyére a Nemzeti Együttműködés Tanácsa lép.

– Egy ország fejlettségét mutatja, milyen a civil szféra, s milyen közösségteremtő erővel bír – magyarázza dr. Lukács Tamás, a parlament emberei jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke. – Az azonban még sincs rendjén, hogy olyan fontos szervezetek, mint például a vakok egyesületei, vetekedjenek a pénzekért, mondjuk, a bélyeggyűjtőkkel. Ahogy az sem járja, hogy egyes alapítványok feléljék, azaz nagyvonalúan saját működési költségeikre fordíthassák a közpénzt. A változások célja, hogy a szabálytalanságokat kiszűrje a rendszerből. Ha megszabadulunk a dudvától, a búza jobban nőhet.

Hazánkban viszonylag sok, mintegy 93 ezer civil szervezetet számlálnak, ám ezeknek csak mintegy fele végez valós tevékenységet. Akadnak köztük szép számmal „holt lelkek”, véli a képviselő, amelyek a támogatások megcsapolására jöttek létre…

Napszakácsok a pácban
Még nagyobb bajba kerülhetnek azok a szervezetek, melyek komoly társadalmi bajokat enyhítenek, mégsem keltik fel az adakozókedvet. Ilyenek például a hajléktalanokkal, cigányokkal, a mélyszegénységben élőkkel foglalkozók. Ezek hátrányt szenvednek, ha az állami hozzájárulást ahhoz mérik majd, hogy ki mennyi adományt gyűjt össze. Az állatvédők és a beteg gyerekeket gyámolítók viszont előnyt élvezhetnek – ezekre a célokra ugyanis szívesebben nyitják meg a pénztárcájukat a jó szándékú emberek.

– Sokan elvéreznek majd azon, ha mindenkinek újra el kell nyernie a közhasznú minősítést – mondja Horváth Zoltán, aki az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnökeként főállású civilnek vallja magát. Szerinte egy jól bejáratott rendszert csak óvatosan szabad megbolygatni. A „zöldítő” egyesület 1994 óta munkálkodik a környezetvédelmi szemléletformáláson, 1997 óta kiemelten közhasznúként. Nemcsak pályázatokból tartják el magukat, de szolgáltatásaikból is. Emellett rendezvényeken vesznek részt, bemutatják például, hogyan készül a lecsó a „napszakács”-csal, a napelemes serpenyővel. Az elnök szerint őket is arra kényszeríti az élet, hogy egyre több saját bevételt keressenek, és megálljanak a maguk lábán.

Fertálymesterek és borbarátnők
Sokak szerint az a valódi civil kurázsi, amely a tagok lelkesedésére és áldozatvállalására alapoz. A klasszikus közösségépítő egyesületek főleg tagdíjakból tartják fenn magukat – akad ilyen szép számmal uraknak és hölgyeknek is.

Az Egri Fertálymesteri Testület az országban egyedülálló módon őriz egy ősi hagyományt. A mai napig életerős testület több mint kétszáz tagot számlál. Már 1716 óta választottak Egerben fertálymestereket a rangos polgárok közül, s így volt ez 1950-ig, amikor is e szervezetet feloszlatták. Egészen 1996-ig kellett várni arra, hogy az egri fertálymesterek újra magukra ölthessék a hat méter átmérőjű, fekete posztóból varrt, úgynevezett százráncú köpönyeget. A fertálymesterek képviseltetik magukat a város jeles eseményein, augusztusban pedig királyköszöntő fáklyás felvonulást szerveznek az egri várba – meséli Oláh István alkapitány.

A testület szabályai évszázadok óta alig változtak: az urak időről időre suttogókra gyűlnek össze, hogy megvitassák negyedük ügyes-bajos dolgait. Egert 15 negyedre osztották, minden évben egy-egy új fertálymestert avatnak. A krónikák szerint hajdan ügyvéd, kádár, kéményseprőmester viselte a köpönyeget. Ma ugyancsak tarka a kép: református esperes, orvosok, tanárok a testület tagjai, de akad köztük szobafestő és szőlősgazda is.

A fertálymesterek suttogóin kizárólag urak vehetnek részt, de a gyengébb nem tagjait sem kell félteni. A napokban stílszerűen az egri borvidéken ünnepelte alapításának 15. évfordulóját az Első Magyar Borbarát Hölgyek Egyesülete. Pohárnokuktól, Gálné Czékus Ildikótól megtudtuk, hogy eredetileg egy madridi borbarát „hölgykoszorú” mintájára alakultak meg. A hegy levének szeretete és a kulturált borfogyasztás igénye hozta össze a nőket az ország több tájáról.

Manapság azonban nemcsak azon tanakodnak a tagok, akik létrehozták saját, Lorántffy Zsuzsanna Borrendjüket, hogy milyen ételhez milyen nedűt kortyoljanak. A díszes ruhába öltözött borlovagnők közt ugyanis egyre több a borász, aki maga is sokat tehet a nedűk minőségéért. Téved, aki azt hiszi, hogy a gyengébb nem csak a „kontyalávaló” édes italok kóstolgatásával tölti az időt. A borbarátnők bemutatóin szigorú szakmai szempontok diktálják a rangsort, s rendezvényeikkel a magyar borok marketingjét erősítik.