Milyenek az ámokfutó gyilkosok?

John Ausonius – aki maga is bevándorlók gyermeke – 1991 augusztusától 1992 júniusáig Svédország több városában kilenc bevándorlót lőtt le. Erről a gyilkosságsorozatról számol be a magyar származású svéd író, Gellert Tamás sikerkönyve, A lézeres gyilkos.

Ország-világSzücs Gábor2011. 08. 08. hétfő2011. 08. 08.
Milyenek az ámokfutó gyilkosok?

A szerző nyomon követi John Ausonius hátborzongató átváltozásának folyamatát, bemutatja az áldozatokat és azokat a körülményeket, amelyek támogatást adtak a merényletek elkövetéséhez. Több párhuzam is indokolta, hogy a minapi norvégiai vérengzésről kérdezzük Gellert Tamás véleményét.

– Ön már belelátott egy gyilkos elméjébe. Milyen hasonlóságokat lát a svédországi sorozatgyilkos és a norvég tömeggyilkos Anders Behring Breivik lelkivilágában?
– Az olyanok, mint Breivik, úgy tekintenek magukra, mint harcosokra, akiknek szent kötelességük megvédeni a hagyományos értékeket. Ebben is hasonlítanak egymásra Ausoniusszal. Mindketten 30-35 évesek, kívülállónak érezték magukat, mert bár szerettek volna egy-egy közösség tagjai lenni, kudarcot vallottak. Magányosak maradtak, de találtak valamit, ami célt adott az életüknek: ez a gyűlölet.

– Magányosan készültek és öltek, de nézeteikkel nem maradtak egyedül…
– Úgy érezték, hogy a társadalom támogatja őket a tettükben. Ráadásul Breivik a nyíltan bevándorlásellenes, jobboldali Haladás Párt tagja volt, kapcsolatban állt nemzetközi szélsőjobboldali szervezetekkel. Ideje lenne észrevenni: egész Európában erősödnek az idegengyűlölő nézetek, mégsem veszik elég komolyan az ebből fakadó fenyegetést és veszélyt.

– Ön szerint miért nem?
– Mert a nyugati világ fókuszában ma az iszlám áll, és az a fenyegetés, amelyet a szélsőséges iszlamisták jelentenek a nyugati társadalmakra. Másra nemigen figyelnek.

– Mi, magyarok a skandináv államokat a béke szigeteinek látjuk, ahol jólét van, erős a szociális biztonság. Számunkra felfoghatatlan, hogyan történhet ilyesmi éppen Norvégiában?
– Pedig nem meglepő. A jóléti állam szociáldemokrata elvek mentén épült fel, aminek valóban mindenki élvezi jótéteményeit, de közben egyre többen tekintenek gyűlölettel a demokratikus baloldal által Skandináviában különösen erősen felvállalt értékekre, a befogadó, nyitott társadalomképre. Ide tartozik, hogy a gazdasági válság okozta nehézségek errefelé is fokozták a bizonytalanságot. A bizonytalanság pedig mindenhol táptalaja a leegyszerűsített világmagyarázatoknak, ezekből pedig előítélet, az előítéletből gyűlölet, abból pedig erőszak fakad.

– Okulhatunk a történtekből?
– A sorozatgyilkosság felhívta a figyelmet arra, hogy a szélsőjobb is legalább akkora veszélyt jelent, mint az iszlám terroristák.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek