Betegeskedő egészségügy

Romániában privatizálni kell az egészségügyet – mondta Traian Băsescu államfő. Térségünkben, az ellátás színvonalát illetően, Románia az utolsó. Az államfő nyilatkozata egyértelmű jele annak, hogy az eddigi egészségügyi reform nem hozta meg a kívánt eredményt. Pedig a közeljövőben az ország 435 kórházából 182-t zárnak be; Cseke Attila egészségügyi miniszter szerint az átszervezéstől jobb betegellátást és évente 20 millió lej (1,3 milliárd forint) költségcsökkenést várnak, elsősorban az 560 menedzser elbocsátásától.

Ukrajnában még napirenden sincs az egészségügyi rendszer reformja, a népszerűtlen döntések következményeitől tartva egyetlen politikai erő sem mer hozzányúlni az ágazathoz. Annak ellenére sem, hogy a lakosság átlagéletkora 15 évvel alacsonyabb az európai átlagnál, ami egy 2009-es becslés szerint akár újabb 15 évvel csökkenhet 2030-ra, ha az ellátás színvonalán nem javítanak.

Csehországban tavaly több mint négyezer orvos adta be a felmondását, amelyet idén a legtöbben visszavontak, mert Leoš Heger egészségügyi miniszter részben teljesítette a követeléseket. Különböző átcsoportosításokkal kétmilliárd koronát (közel húszmilliárd forintot) teremtett elő az azonnali béremelésekre, emellett az orvosok átlagfizetését fokozatosan a mindenkori országos átlagbér háromszorosára emelik. Nem csoda, hogy többségük visszatért eredeti munkahelyére. Még így is időközben mintegy százan a határhoz közeli német kórházakban találtak munkát.

Szlovákiában ezen felbuzdulva a múlt héten több mint kétezer orvos nyújtotta be kollektív felmondását. Követeléseik között többlépcsős béremelés szerepel, és az, hogy a kórházakat ne alakítsák át állami részvénytársaságokká, mert ezzel tulajdonképpen a privatizálásukat készítenék elő. Sokan attól tartanak, hogy ebben az esetben elbocsátásokkal javítják a gazdasági mutatókat. Ivan Uhliarik, az egészségügyi tárca vezetője hajlandó lenne tárgyalni a béremelésről, de egyelőre nem találják a közös nevezőt. Hivatalos adatok szerint a szlovákiai rezidensek kezdő fizetése 800, a megfelelő képesítéssel rendelkező orvosok bére pedig 1050 és 3200 euró között mozog – bár az érintettek szerint ennyi pénzt csak rengeteg túlórával vihetnek haza.

Ausztriában még nincs nagy gond, de már látszik, hogy az orvoshiány ott is egyre jelentősebb. A legnagyobb osztrák kórházban, a bécsi AKH-ban is évről évre nő a betöltetlen állások száma. Az osztrák szakorvosok negyede már elérte az 55. évét, vagyis hamarosan nyugdíjba vonulási hullámra kell számítani. Az orvosi egyetemeket minden évben megszállják a németországi képzésből kiszorulók, márpedig ők osztrák diplomával a zsebükben visszatérnek hazájukba. Sőt ausztriai társaik is szívesen vállalnak állást Németországban. Ausztriából ugyanis nem a szakorvosok vándorolnak el – jobb fizetés reményében –, hanem a friss diplomások.