A Habsburgok utolsó kísérlete
Kilencven évvel ezelőtt zajlott le a tragikomikus budaörsi csata. A királyságától megfosztott IV. Károly bő fél éven belül másodízben próbálta sikertelenül visszaszerezni trónját és országát.
Az I. világháború végén összeomlott az Osztrák–Magyar Monarchia. Az 1916-ban Budapesten megkoronázott Habsburg, IV. Károly (I. Károly néven osztrák császár) 1918 novemberében felfüggesztette uralkodói jogainak gyakorlását. A forradalmak elsöpörték a királyságot, de a Tanácsköztársaság leverése után azt visszaállították.
Az államfői teendők ideiglenes ellátására újraélesztették a kormányzói tisztséget, amelyre Horthy Miklóst választották meg. Magyarország így király nélküli királyság lett a következő negyedszázadra. Horthy mindig hangoztatta, hogy az ország királyság, de cseppet sem akaródzott visszaadnia a hatalmat Károlynak.
A király nem akart beletörődni a helyzetbe, s kétszer is megkísérelte a trón visszaszerzését. Ebben erős legitimista párt biztatta itthonról. Először 1921 márciusában próbálkozott. Hamis útlevéllel, álruhában jött Szombathelyre, ahol Teleki Pál miniszterelnökkel találkozott, majd másnap Budán Horthyval. A restaurációnak azonban semmi esélye nem volt. Az antant-hatalmak és a szomszédos államok kemény figyelmeztetése nyomán a király napok múlva elhagyta az országot.
Ám még egyszer nekiindult: 1921. október 20-án feleségével repülőgépen érkezett a Sopron melletti Dénesfára. Ezúttal megalapozottabbnak tűnt a reménye: napokig tartó útja során a fővárosig mindenütt éltette a nép, a katonák felesküdtek rá. Károly és csapatai akadálytalanul jutottak el Budaörsig, ahol hadállásokat foglaltak el. Valójában illúzió volt a visszatérés, ugyanis a hadsereg többsége, a nagytőke és a polgárság Horthyt támogatta.
Október 23-án a Gömbös Gyula által vezetett csapatok és egyetemista önkéntesek szétszórták a királypárti egységeket. A csata „komolyságát” mutatja, hogy a katonák egymás feje fölé lőttek, összesen alig több mint tucatnyi áldozat lett. A királyt másnap a tihanyi apátságba szállították, ahol megpróbálták rávenni, hogy mondjon le a trónjáról.
Erre nem volt hajlandó, átadták az antant megbízottainak, akik a távoli Madeira szigetére szállították. Itt élt családjával a számára még megadatott fél esztendőben, a következő év tavaszán elvitte a spanyolnátha.
