Átverős telefonszámok: van ellenszer!

Aki megpróbálta, azt is tudja, hogy leggyakrabban az ember nem jut el odáig, hogy bekapcsolják a műsorba: hiába tudjuk a választ a kérdésre, a játék lényege az, hogy nem mindenkit kapcsolnak be – az emelt díjat viszont mindenki fizeti.

A távközlési hatóság ellenőrzést folytatott, hogy a nyilvánosan elérhető emelt díjas számok közül melyiken lehet ténylegesen valamilyen szolgáltatást igénybe venni. Azt találták, hogy a számok egy részén a hirdetett tartalom, szolgáltatás nem volt elérhető, ezért megbüntették a távközlési szolgáltatót, vagyis a telefontársaságot.

Tudni kell, hogy a tartalomszolgáltatót – mondjuk a szextelefonvonal működtetőjét – ilyen esetben szinte lehetetlen megcsípni. A távközlési szolgáltató ugyan kéznél van, de őt eddig nem büntették meg, hiszen csak a vonalat biztosítja, de nem tehet arról, hogy a kapcsolás után mi történik. Ugyanakkor az emelt díjat ő számítja fel, s abból részesedik is.

A távközlési hatóság abból indult ki, hogy létezik automatizált megoldás annak ellenőrzésére, hogy egy adott számon van-e tartalomszolgáltatás vagy nincs – ők is ezt a megoldást alkalmazták. Vagyis az anyagilag érdekelt távközlési szolgáltató tudná ellenőrizni, hogy az, akinek ő emelt díjas számot ad, ráadásul az emelt díjat be is szedi, nyújt-e a kuncsaftoknak valamit a pénzéért.

A szolgáltató azzal érvelt, hogy ő csak a kapcsolat létrehozásáért és fenntartásáért felel, a tartalomért a tartalomszolgáltatót terheli a felelősség. Magyarán: ők összehozzák az eladót és a kuncsaftot, ezért kapnak jutalékot, de hogy mondjuk a tartalommal az ügyfél elégedett-e vagy nem, az már a kettejük ügye.

A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a távközlési hatóságnak van igaza. A tartalom milyenségéért nem felel a távközlési szolgáltató, de azért igen, hogy van-e bármilyen tartalom az adott számon vagy nincs – mivel ez utóbbit lehet ellenőrizni. Vagyis a legpofátlanabb fajta átverés esetén a tartalomszolgáltatónál könnyebben elérhető telefoncégen is elégtételt lehet venni.