Könyörgöm, csukjanak be!

1995. december 1-jén meggyilkoltak a Mecsek alján egy taxis nőt. Tizenötször mártotta bele a műanyag nyelű zöldségpucoló kését a gyilkos, aki az erdőn keresztül elmenekült. A szegény hölgy utolsó erejével, testében a gyilkos eszközzel, kivonszolta magát egy forgalmas útra, ahol egy orvosházaspár talált rá, ám segíteni már nem tudtak rajta.

A nyomozás szinte a mai napig tart az elkövető után, annak ellenére, hogy az ügy tavaly egy meghökkentő kriminalisztikai bukfencet vetett. Jelentkezett egy B. Róbert nevű úriember a rendőrségen azzal a sokkoló bejelentéssel, hogy ő volt a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság tettese. Magyarázta ezt nehéz gyermekkorával, amikor is apja az erdélyi bányászfaluban, Lapányban, ütlegekkel nevelte, majd folytatódott azzal, hogy legényként Budapestre utazott egy bőrönddel a rokonokhoz, akik nem fogadták be, jött szerelmi csalódás, és akkor megszólalt benne a kisördög: „Ölj meg valakit!”

Vallomása szerint a véletlenül kiválasztott áldozat Gál Csilla volt, aki szerencsétlenségére éppen taxival teljesített szolgálatot. Jó harminc kilométert furikáztak – vallotta B. Róbert –, amikor megfelelő helyet talált tette elkövetésére. A fizetés körül rövid szóváltás volt, aztán, úgy mondja, szúrt. Egyszer, kétszer… A nyomozók a kocsiban egy esernyőt és egy pénztárcát találtak, valamint a nő körme alatt bőrmaradványokat, értékelhető DNS-mintákkal. Hat évvel ezelőtt két bejelentő már „feladott” egy feltételezett gyilkost, aki tagadta a tettét és a minták sem vallottak rá. Ő kikerült a képből. B. Róbert alaposan megindokolta mostani bűnbánatát, azt mondta, egy egyházban megtalálta igazi énjét, családja van, vezekelni akar! Az ám, csakhogy a DNS őt is kizárja. Hiába erősködik, nem és nem akarják elítélni: szabadlábon távozhatott a bíróságról.

Feltehetően nem volt védőügyvédje, ha lett volna, neki a védence bűnösségét kellett volna meggyőzően bizonyítani, hiszen ezért kapta volna a pénzt.

Nekem azért ez a szabadlábon hagyás mégiscsak szöget ütött a fejembe. Hiszen ha valakihez a gyanú árnyéka sem férkőzik, miért a méregdrága bírósági tortúra? Ha pedig pszichésen szenvedésre van kódolva az illető, menjen haza és zárja be magát a szekrénybe. Ha viszont elképzelhető, hogy dörmög benne a kisördög, akkor vérbosszúra adhat utasítást akkor is, ha a férfi lábára valaki rálép a buszon. Márpedig a buszok mostanában ugyancsak zsúfoltak…