Lottón nyert Filmalap

A cég néhány hete azzal hívta fel magára a szakma figyelmét, hogy kiderült: a támogatásért cserébe magához vonta a filmek végső vágásának jogát. (Ami akár az eredeti történet önkényes megváltoztatását is jelentheti.) A felháborodottak úgy vélik, ez ellentétben áll az európai szerzői jogi gyakorlattal. „Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Filmalap az emberek pénzéért felel. Éppen ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy az elkészülő produkciók szorosan igazodjanak ahhoz a forgatókönyvhöz, gyártási tervhez és költségvetéshez, amelyre korábban a támogatást megkapták” – válaszolta erre Andrew G. Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos.

Mostantól kezdve a Filmalap a hatoslottó-játékadó bevételének 80 százalékából tevékenykedik, az összeg, becslések szerint, jövőre 4 milliárd forintos forrást jelent a filmszakma számára. A filmtörvény a Filmalap feladatai között határozza meg a filmszakmai támogatási (pályázati) rendszer működtetését, a filmalkotások elkészültének és a támogatások felhasználásának figyelemmel kísérését, a magyar filmek és a filmszakma nemzetközi képviseletét, továbbá a nemzeti filmvagyonba tartozó – jórészt 1989 előtt gyártott – filmalkotások, valamint az újonnan támogatott filmek terjesztési jogainak kezelését. (A kulturális értéket létrehozó filmalkotások közül a törvény kiveszi a valóságshow-kat és a szappanoperákat, így ezek nem részesülhetnek támogatásban.) A Filmiroda végzi többek között a filmek és a filmszakmai szervezetek nyilvántartását, a filmek korhatár szerinti és „art” besorolását, valamint a filmes adó­kedvezmény-rendszerhez szükséges adóigazolások kiadását. A Filmalaphoz kerül a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (korábbi nevén Magyar Nemzeti Filmarchívum) által kezelt nemzeti filmvagyon, az ide tartozó filmek terjesztése, a magyar alkotások nemzetközi forgalmazása.

A törvény – a Magyar Mozgókép Mestere díj helyett – létrehozta a Nemzet Filmművésze díja,t a Nemzet Sportolója és a Nemzet Színésze cím mintájára. A címet a kultúráért felelős miniszter javaslata alapján a kormány ítélné oda legfeljebb évente egy,,a 65. életévét betöltött, s a díjazás évében már Kossuth-díjjal rendelkező alkotónak, a díjazottak száma nem haladhatja meg a 15 főt. Vagyis az első évben 15, 65. életévét betöltött, Kossuth-díjas filmművész kapja meg a díjat.

A módosítás szerint a Filmiroda a jövő évtől a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezetén belül működik, s az eddigieknél erősebb hatósági jogköröket kap.