Aki igazolta Homéroszt

A 190 éve született dúsgazdag üzletember, nemzetközi kalandor, amatőr régész becsapta a fél világot – ám mindeközben kiásta Tróját, imigyen hitelesítve Homéroszt, az ókor nagy költőjét.

A pályáját fűszeres segédként kezdő, majd könyvelőként folytató németet rendkívül jó szellemi képességekkel, hatalmas becsvággyal és semmi gátlással áldotta meg a sorsa. Több klasszikus és élő nyelvet is elsajátított. 1846 után Szentpétervárott vállalatot alapított, s a krími háború idején jelentős vagyont szerzett. Párizsban régészetet tanult, majd beutazta Európát, Szíriát, Indiát, Kínát, Japánt. 1863-ban műkedvelő régészként fogott bele világhírűvé vált ásatásaiba.

Fejébe vette, hogy megtalálja a homéroszi eposzok Trójáját, holott addig még a létezésében is kételkedtek. Ő azonban hitt a homéroszi szövegnek, sőt annak útmutatásai alapján kezdett keresni Törökországban. A szerencse is a kezére játszott (mint mindig egész életében), sikerült megtalálni azokat – egy angol régészt és néhány helybéli parasztot –, kik nagyjából sejtették, hol kell kutatni az eltűnt város után. A mai szakemberek szerint semmiféle régészeti alapelvhez, tudományos szabályhoz nem tartotta magát, csak ásatott, ahogyan eszébe jutott – közben jelentős károkat is okozott –, de amit keresett, megtalálta. Szinte hihetetlen, hogy amatőr létére ennyire eredményesnek bizonyult.

1873-ban kiásta Tróját, Priamosz palotáját, s felbecsülhetetlen aranykincseit. Ezután Mükéné keresésére indult, s 1876-ban megtalálta Atreusz, Kasszandra és Agamemnón sírját. Ezek, majd későbbi ásatásainak leletei döntően átalakították a homéroszi görögökről és a Mediterráneum ősi kultúrájáról alkotott addigi tudományos nézeteket.

Schliemann karakteréhez hozzátartozik, hogy a több ezer arany ékszerből álló, felbecsülhetetlen értékű kincset kicsempészte Törökországból, majd végrendeleté­ben Németországra hagyta. Azért saját, fiatal görög feleségére is ráaggatott néhányat... A kincseket őrző múzeum Berlin 1945-ös ostromában kiégett, számos érték odaveszett, a többire pedig rátette a kezét a Vörös Hadsereg. Évtizedekig tagadták, hogy a Szovjetunióban lennének a trójai király kincsei, de ma már a moszkvai Puskin Múzeumban megtekinthetők.