Megalázott menekültek

Reméljük, ettől még messze vagyunk, bár két hete meg az Emberi Jogok Európai Bírósága történetében először felfüggesztették egy menedékkérő visszaküldését Ausztriából Magyarországra, merthogy „fennállhat a veszélye, hogy ez kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak tenné ki őt”.

A szudáni menekült úgynevezett ideiglenes intézkedést kért a stras¬bourgi bíróságtól, hogy amíg az érdemben nem dönt az ügyről, az osztrák hatóságok ne küldhessék vissza Magyarországra, ahol korábban már menedékjogot kért. A stras¬bourgi bíróság e kérelmeknek csak a legsúlyosabb esetekben ad helyt, főként akkor, amikor kínzás vagy embertelen bánásmód közvetlen veszélye komolyan felmerül. Sajnos ez a döntés nem előzmények nélküli: a közelmúltban több nemzeti (például osztrák és belga) bíróság is úgy látta, hogy Magyarország nem biztosít megfelelő körülményeket a hazánkba érkező menedékkérőknek, és ezért leállíttatta a kérelmezők visszaküldését hazánkba.

Az elmúlt időszakban többször is súlyos kritikával illették a hazai menekültügyi gyakorlatot, különösen a menedékkérők rutinszerű, értelmetlen és számos esetben embertelen fogvatartását. „Rendkívül súlyos kritika a menedékkérő visszaküldésének strasbourgi felfüggesztése. Ha a helyzeten nem javít a kormány, további kritikákra és elmarasztalásokra kell számítani” – közölte a Helsinki Bizottság. Van tehát bőven helye annak a 4,2 milliárd forintnak, amelyet az országban tartózkodó menekültek, menedékkérők és bevándorlók helyzetének javítására, valamint a határainak védelmére fordíthatunk az EU-nak köszönhetően.