Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Mihez kezdjek? – tette fel a kérdést a 37 éves Tajti Zoltán, miután varrodájukat az éjszaka leple alatt kifosztották. Foglalkozz méhekkel – válaszolta magának –, azokat biztos nem lopják. Nos, tévedett... Hat éve már, hogy le sem veszi szemét a méheiről.
Kép: Tajti Zoltán méz méhész szekszárd egészséges táplálkozás virágpor 2011 11 24 Fotó: Kállai Márton
Csend van odabent, így mi is suttogunk. Fölöslegesen tesszük: a kaptárokban telelő méhek teljesen süketek. Ám nem vakok, amiért akár az életükkel is fizethetnek: a téli napsütés könnyen előcsalogatja őket, a hóba pottyanva azonban megfagynának – tudom meg a kaptárok körül sétálgatva Tajti Zoltántól. De temetni akkor sem kell őket: tizenhat órán belül újraéleszthetőek. Márpedig az idei tél hosszú lesz – állítja a méhész, aki nem meteorológus, csak látja: méhei a kaptárok elejébe húzódtak, és nagyon lassan fogyasztják, tartalékolják a télire gyűjtött ennivalójukat.
S hogy télen a méhész mivel üti el az időt a szekszárdi tanyán, ahol negyven méhcsaládra vigyáz? Gobelinezik, de csak éjszakánként, ha nem tud elaludni. S mivel ez gyakran előfordul, így legalább ötven kép lóg már a falon – és sárga keretbe foglalt színes fotók alácsüngő méhrajokról, virágzó gyümölcsfákról, felnagyított bogarakról. Mert nem csak odakint, a kis épületben is minden a méhekről szól. Nem hiába nyerte el a legszebb standért járó díjat a gyulafehérvári mezőgazdasági szakvásáron. Ám míg a méhek a kaptárok léputcáiban összebújva telelnek, addig bent új kaptárkeretekkel már a tavaszra készülnek. S hogy a méhészt véletlenül se csalják lépre, inkább ő lép: tavasztól őszig négyszáz kilométert vándorol velük. Az eredmény az előttünk álló asztalkán látható: tízfajta méz várja vevőit, én meg azt, hogy kezdődjön végre a mézkóstoló. Van itt karakteres hárs, szigorú gesztenye, selymesen alkalmazkodó repce. A prosztatára ajánlott benedekvölgyi gyógymézet inkább kihagyom, de alig várom a legszebb nevűt, az édesharmatot. Selymesen lágy, tartalmas, gazdag íz jár át...
– Nem tudom mihez hasonlítani, különlegesen finom – mondom, aztán azonnal befogom a szám, mikor megtudom: a levéltetvek ürülékéből készült mézet szopogatom… Kakiméz – mondják rá a gyerekek, akik gyakori vendégei a méhésznek. Tajti Zoltán pedig beöltözteti őket védőfelszerelésbe és magyaráz nekik, mert a méheket mindenkivel meg kell szerettetni.
Mindezt pedig hamarosan mézpalackozóval és a Méhes Háznak nevezett látogatóteremmel kibővítve teszi. Hogy a vendégek a kaptárokon keresztül olyan világba pillanthassanak be, melynek alapja: összetartás, együttműködés és szorgalom.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu