Olaj, atom, választások

„Az európai gazdasági válságra tekintettel az európai vállalatok új piacokat keresnek, a politikai vitáknak nem kell hatással lenniük a kereskedelmi kapcsolatokra” – ezzel a meglepően optimista kijelentéssel csitította Iránban a kedélyeket Mohammad Nahavandian, a kereskedelmi kamara elnöke az új év első napján. Pedig aggodalomra van okuk az irániaknak is, ugyanis a hét végén az Egyesült Államokban érvénybe lépett egy új törvényi szabályozás – ez rövid időn belül a negyedik szankció az arab országgal szemben –, amely szerint kizárhatók az amerikai pénzügyi és tőkepiacokról azok a külföldi pénzintézetek, amelyek együttműködnek az iráni központi bankkal a kőolaj-kereskedelem finanszírozásában.

Irán és a Nyugat közt akkor kezdett nőni ismét a feszültség, amikor december elején az Európai Unió külügyminiszterei úgy döntöttek, szigorúbb szankciókat vezetnek be a világ ötödik legnagyobb kőolajexportőrével szemben, válaszul Teherán – „békés célokat szolgáló” – atomkísérleteire. A higgadt megállapodásnak nem kedvezett az sem, hogy december végén a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzött Mahmud Ahmedinezsád iráni elnök. Az Öböl-országok számára stratégiai fontosságú vízi útvonalon halad át a kőolajszállító hajók mintegy 40 százaléka, lezárása a legnagyobb olajkitermelő országoktól zárná el az utat, hatalmas kárt okozva ezzel a térségben. Az Egyesült Államok részéről az 5. flotta mindenesetre árgus szemmel vigyázza a rendet: húsz darab, harci repülőkkel is megerősített hadihajó, 15 ezer katonával a fedélzetén, s még 1000 gyalogos a szárazföldön ügyel a térség stabilitására. Az első gyanús jelre elfújják a blokáddal szorgoskodókat.

Szakértők szerint a szoros lezárásával való iráni fenyegetőzés csak szólam volt, elterelve ezzel a figyelmet a fő kérdésről, az atombombaprogramról. Bár Irán mostani nemzetközi elszigetelése súlyosan érinti olajfüggő gazdaságát, ennek ellenére az ország vezetése nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra. A napokban egy kutatóreaktorban tesztelték az első, Iránban gyártott, alacsonyan dúsított uránt tartalmazó fűtőelemeket. Nyugalomra tehát semmi ok. Iráni elemzők szerint az ország 2009-ben vitatott módon, sokak szerint választási csalással hatalomra került vezetése azért sem fog megállapodni a Nyugattal az atomkísérletek kérdésében, mert az rombolná tekintélyét biztos szavazói körében – márpedig a márciusi választások előtt ezt senki sem kockáztatná.