Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az Eurostat január végén közzétett jelentése egy csúf, régi világ képét idézi meg. Az euró bevezetése, azaz 1998 júniusa óta nem volt ilyen magas az unióban a munkanélküliek száma. Csupán decemberben 20 ezer dolgozó kapta meg felmondólevelét.
Az előrejelzések szerint a következő hónapokban sem várható kedvező fordulat. Az Európai Unió 27 tagországában az állástalanok száma folyamatosan növekszik. Míg a 2008-as válság idején is a munkaképes korú népességnek „csak” 7,1 százalékát érintette a probléma, tavaly decemberben már 9,9 százalékuk, csaknem 23,6 millió ember küzdött elhelyezkedési gondokkal. Gazdasági elemzők nem sok jóval kecsegtetnek, ez év közepére e szám 11 százalékra ugorhat.
Némi reménykedésre adhat okot, hogy a januárban az EU-s csúcstalálkozón megjelent vezetők megvitatták annak lehetőségét, hogyan tudnának mintegy 82 milliárd eurót elkülöníteni az uniós költségvetésből a foglalkoztatás élénkítésére.
A fellendülést célzó terv ellenére azonban az elemzők nem számítanak szárnyalásra mindaddig, amíg az eurózóna legnagyobb adósai a szigorú fiskális politika keretei közé vannak szorítva. A Citigroup szakértői egyenesen a „lassú növekedés szerződésének” nevezték a 25 uniós vezető által elfogadott, német ihletettségű, szigorúbb költségvetési fegyelmet megcélzó stabilitási paktumot. A foglalkoztatottságon belüli különbségek (is) már jól láthatók a kétfelé szakadó Európán belül: Németországban például a sok ország által irigyelt 6,7 százalékra csökkent a januári munkanélküliségi ráta. A legkevesebb állástalannal Ausztria büszkélkedhet a maga 4,1 százalékával, őket követi Hollandia 4,9 százalékkal. Ezzel szemben Spanyolországban újabb csúcsra jutott ugyanez a mutató: novemberben és decemberben elérte a 22,9 százalékot. A görögöknél is csak árnyalattal jobb a helyzet, legalábbis az utolsó, októberi adat szerint – ott akkor 19,2 százalékra rúgott a munkanélküliek hányada. 2011 utolsó hónapjában pedig a portugáloknak is volt okuk az elkeseredésre, az állás nélküliek aránya elérte a 13,6 százalékot.
Különösen nagy gondot okoz a fiatalokat sújtó munkanélküliség, főleg Spanyolországban, ahol a 25 év alattiaknak már a fele nem tud elhelyezkedni teljes munkaidős állásban. Még az eurózónán kívüli, a világ 10 legerősebb gazdasága közt megtalálható Nagy-Britannia is szenved az ifjait érintő állástalanság gondjától: majdnem háromszor annyi (22 százalék) brit fiatal kezdi munkanélküliként „karrierjét”, mint német. Ez a szám Franciaországban eléri a 24, Olaszországban pedig a riasztó 30 százalékot.
Érdemes lenne Helle Thorning-Schimdt dán miniszterelnök szavait komolyan venni: „A növekedéssel és a munkával kezdődik és végződik minden.”
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu