Vészhelyzet Iránban

A Teherán nukleáris programjának ellensúlyozását célzó, ez év elején amerikai pénzügyi szankciókkal kezdődő büntetéssorozat újabb fejezetéhez érkezett: a rossz mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország élelmiszer-ellátását lehetetlenítik el a beszállító országok, arra hivatkozva, hogy nem érkeznek meg a kifizetések. Ebben nincs semmi meglepő, miután január első napjaiban sok iráni üzletember külföldi bankszámláját zárolták, így a dollárban történő átutalások indítása ma már szinte lehetetlen.

A Mahmud Ahmadinezsád vezette, választások előtt álló iráni kormány egyelőre tagadja, hogy e szankciók súlyos károkat okoznak az olajfüggő ország gazdaságának, a világ minden tájáról érkező kereskedelmi hírek azonban nem ezt támasztják alá. Egy dán hajózási és olajtársaság a minap bejelentette: felfüggeszt minden, Iránból érkező, olajjal kapcsolatos fuvart az Európai Unió szankciójával összhangban. Ázsiai kereskedők szerint Malajzia teljesen leállította az iráni fogyasztás felét kitevő pálmaolajexportját – a nélkülözhetetlen főzőolaj alapanyagáért ugyanis nem fizettek. Ezt a kényszerű hibát követték el legfőbb rizsexportőrükkel, Indiával szemben is. Pedig a perzsa konyha alapvető élelmiszerének számító rizs több mint duplájára drágult, jelenleg 5 dollárt (kb. 1060 forintot) kérnek a helyi bazárokban kilójáért, a tavalyi 2 dolláros ár helyett. A főként takarmányként használt kukorica esetében még rosszabb a helyzet, ára közel háromszorosára ugrott, kilónként akár 30 dollárra (6360 Ft) is taksálhatják, ami már egy középosztálybeli család költségvetésébe nem fér be.

Az iráni gazdaságot sújtó igazi csapás azonban csak a következő hónapokban várható, amennyiben nem lesz képes értékesíteni napi 2,6 millió hordónyi kőolajkészletét, vagy legalábbis jelentős kedvezményekre kényszerítve óriási bevételektől eshet el. Úgy látszik, a muszlim testvériség sem jelent megoldást mindenre, legalábbis, ami az üzletet illeti: a legnagyobb olajexportőr, egyben Irán régi térségbeli riválisa, Szaúd-Arábia már ígéretet tett megrendelőinek, hogy növeli kitermelését, ha konkurensével szemben életbe lép az olajstop. A nélkülöző tízmilliókról szóló történetek pedig igen megrázók ugyan az újságok hasábjain és a tévéképernyőn, a politikusokat azonban egészen más izgatja. Az elmúlt hetekben például sorra tiszteletüket tették vezető ázsiai politikusok – Dél-Koreából, Japánból és Kínából – a szaúdi vezetés előtt, megoldást keresve esetlegesen kieső olajkészleteikre. Az EU egyébként még tavaly bejelentette a Teheránnal szembeni teljes olajembargót.

Egyébként nem a kőolaj Irán egyetlen jól jövedelmező exportcikke, amely kihat az iráni gazdaságra. Kereskedők elmondása szerint Kína arra készül, hogy jelentősen csökkenti évi 2 milliárd dollár értékű vasércvásárlását is.
Szorul a hurok a perzsák gazdasága és egyben gazdagsága körül. A márciusi választásokon a jelenleg hatalmon lévőknek jól jöhet az akadozó élelmiszer-ellátás és a Perzsa-öbölben masírozó amerikai flottillának a katonai fenyegetés rémeként való feltüntetése, akár választási győzelmet is kovácsolhatnak ebből a két „kellemetlenségből”. S abban semmi meglepő nincs, ha az, aki ellen az egész világ összefog, az atommal is játszik…