Kevesebbet ér a vidék?

– Salgótarjánban például nagyon hiányzik egy MR-készülék, ám a beadott pályázatunk sikertelen volt – mondja dr. Bercsényi Lajos, a Szent Lázár Megyei Kórház főigazgatója. – Elegem van abból, hogy kevesebbet érünk, mint mások. Egy szülő nem szeretheti jobban az egyik gyerekét, mint a másikat, így az állam se tehet ekkora különbséget. Ha csak az egy kórházi ágyra jutó finanszírozás mutatószámát nézzük, Nógrád me¬gye az utolsó helyen áll. Kérdezem én: Nógrád miért marad el a fekvőbeteg-ellátásban 25, a já­ró­be¬tegek ellátásában pedig 42 százalékkal az országos átlagtól? Ígéretet kaptunk rá, hogy a hátrányos helyzetű régiók végre felzárkózhatnak, s reméljük, az államosítás meghozza ezt az egyenlőséget.

– Az orvosok és szakdolgozók fizetése alacsonyabb egy vidéki kórházban, az intézmény működtetése mégis többe kerül, például azért, mert itt drágább a víz. Ha ez a kórház a fővárosban lenne, csak a vízdíj miatt évente 40-45 millió forinttal kevesebb volna a költség. A korosodó gépek, műszerek karbantartására is többet kell költeni. Spórolni pedig csak úgy szabad, hogy az a gyógyítást ne veszélyeztesse. A kórtermekben nem tarthatunk 15 fokot az előírt 22 Celsius-fok helyett. Egy beteget nem lehet csak „kicsit” gyógyszerezni és megoperálni, a szakmai előírás szent dolog – érvel a főigazgató.
Az államhoz került megyei és fővárosi kórházakban remélhetően a gyógyszer, az energia és a szolgáltatások közös beszerzése olcsóbbá teheti a működést. Több juthat a gyógyításra, és megemelhetik végre az alacsony béreket. Fontos az is, hogy az új rendszerben biztonságos és előre kijelölt betegutak alakulnak ki.

Dr. Bercsényi Lajos akár dicsekedhetne is a kórházával, hiszen az utóbbi évtizedben 14 sikeres pályázatuk révén több milliárd forintból fejleszthettek. Tavaly decemberben adták át az 550 millió forintból átépített, korszerű műszerekkel felszerelt sürgősségi osztályt. Pályázataikhoz a korábbi gazda, a megyei önkormányzat legtöbbször biztosította az önerőt. Bízik abban, hogy az új tulajdonos is ezt teszi majd.

Versengés a betegekért. A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének (MKRSZ) közleménye szerint mintegy 110 milliárd forintos veszteséget okoz az intézményeknek, hogy az államhoz kerülnek. Januártól a megyei és a fővárosi önkormányzat kórházait vette át az állam, ám a tervek szerint júliustól követik őket a városiak is. Mit ígér a változás? – kérdeztük a ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet főigazgatójától, az MKRSZ alelnökétől. – Az ésszerűsítésre is esélyt ad az államosítás, lesz, ahol megszüntetnek, lesz, ahol fejlesztenek ellátási formákat. Ezzel senkinek semmi baja, ám a megvalósítás részletein már lehet vitázni – mondta dr. Pusztai Dezső. – A hazai kórházak többségének az önkormányzat volt a gazdája, és a tulajdonos anyagi lehetőségeitől függött, hogy mennyit költhettek műszerekre, gépekre, az épületek felújítására. Azok a szerencsés városok, ahol szép summa folyt be az iparűzési adóból, akár 100 milliókat is adhattak a kórház fejlesztésére. Ezek az intézmények most úgy próbálnak talpon maradni, hogy újabb betegekért, újabb ellátási területekért lobbiznak.

A ceglédi kórházat az önkormányzat évek óta alig tudta támogatni. Mégis nagy vesztes lehet az alföldi kisváros kórháza, ha a területi ellátási határokat úgy rajzolják át, hogy elveszítik pl. a nagykőrösi betegeket, akik eztán Kecskeméthez kerülnek. Az intézmény 2008 óta eredményesen zárta az évet, de tavaly év végére már egyre nehezebb helyzetbe került. Várhatóan idén is több százmilliós tartozással kell szembenéznie, nagy a tétje tehát a betegekért folyó versenynek…