Európa munkára vár

Drámai és elfogadhatatlan a helyzet. Ezzel a mondattal kezdte a sajtónak tartott háttérbeszélgetést Andor László, az Európai Unió biztosi testületének magyar tagja, aki a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős. Területéből következik, hogy a helyzetértékelésében a foglalkoztatottságra, pontosabban a jelenlegi uniós munkanélküliség mértékére utalt.

Pedig a korábbi eredmények kecsegtetőek voltak, ám ezeket az elhúzódó válság egyre inkább veszélyezteti. Az erőfeszítések eredményeképpen egyértelmű javulás egyelőre csupán Németországban és Dániában tapasztalható, Ausztriában pedig tartósan alacsony maradt az állás nélküliek száma. Hollandiában némileg romlott a helyzet, a déli államokban pedig továbbra is határozottan rossz. Spanyolország szinte állatorvosi lóként viseli magán a helytelen foglalkoztatáspolitika minden jegyét. Buborékgazdasága kipukkant, a munkavállalók képzetlenek és kiszolgáltatottak, ráadásként pedig nem akarnak más országokban munkát vállalni – ellentétben egyéb európai országokkal, amelyeknek a polgárai előszeretettel keresik a boldogulásukat az ibériai országban, egyre reménytelenebbül. Hogyne, hiszen a spanyol ifjúság körében a munkanélküliség már 50 százalékos.

A fiatalok elhelyezkedési nehézsége egyébként is az európai foglalkoztatottság egyes számú gondja, nagyobb, mint az időskorúaké. Ami késik, az azonban nem múlik, a fiatalok – egyebek mellett éppen azért, mert nem találnak munkát – egyre később alapítanak családot. Ráadásul növekedett az átlagéletkor – hála például a dohányzásról való leszokás eredményes kampányainak, a férfiak átlagéletkora húsz évvel –, aminek következtében az ő elhelyezkedési nehézségeik is növekedni fognak. Hacsak…

Hacsak nem sikerül 20 millióval növelni a foglalkoztatottak számát az unióban 2020-ig, mint ahogy azt előirányozták. S hogy a terv ne maradjon papíron, abban igen nagy szerepe lehet a zöldgazdaságnak is, válaszolta kérdésünkre Andor László. A zöldgazdaságon természetesen nem csupán a közvetlen környezetvédelmi beruházásokat kell értenünk, hanem például a munkaerő-igényesebb biogazdálkodást vagy a közlekedésnek a környezetet a mainál jobban kímélő átalakítását. A környezetvédelem előtérbe helyezésének fontossága Európában egyébként ma már vitán felül áll. Különösen a mostani dán elnökség szorgalmazza a zöldipar fellendítését a kontinensen – hogy abból ne csak Kína profitáljon. Húszmillió zöldmunkahely azonban természetesen elképzelhetetlen, a munkanélküliség csökkentésében nagy szerepet játszik a tervek szerint a fehér köpeny – idős- és beteggondozás –, valamint az informatika.

És még valami. Európában négymillió munkahely várja, hogy végre betöltse valaki. S hogy ez nem történt még meg, annak az egyik oka a munkavállaló képzettsége és a munkaadó igénye közötti szakadék. Egyszerűbben fogalmazva: a fiatalok többsége valamilyen szakmával rendelkezik ugyan, csak éppen egy részük nem ér vele semmit. A bizottság által kidolgozott terv nem csupán ezen kíván változtatni, hanem szorgalmazza egy térkép létrehozását is a világhálón, amelyre kattintva elérhetőek lesznek az éppen aktuális európai állásajánlatok.

EMBEREK ÉS ESETEK
Ne higgyük, hogy a foglalkoztatásbiztosság csupán nagy, egész Európát átfogó kérdésekkel múlatja az idejét. Lecsapódnak az irodáiban a kontinens mindennapjai is. Az egyik legutóbbi beadvány Szlovákiából érkezett. A polgár nyugdíjba készül, és munkával töltött hosszú élete során egyszer három hónapot Németországban dolgozott – aminek a beszámítása nyögvenyelősen halad. Talán a biztosság oda tud hatni… Ez az eset azonban az egyszerűbbek közé tartozik. Nemrég helyből, vagyis Belgiumból érkezett négyezer aláírás, valamennyi egykori határőrtől, akik aktív éveikben Hollandiában is teljesítettek szolgálatot. A holland állam saját polgárainak emelte a nyugdíjat, a belga szolgálattevőknek azonban nem kíván többet utalni a számlájukra, mire ők az uniótól várnak jogorvoslatot. Amúgy havi 32 euróról van szó. De ez az eset még mindig kismiska ahhoz, amit egy brit bankalkalmazott özvegye hajt a parlamenti képviselőjén keresztül immár 2004 óta. Az alkalmazott vélhetően kölcsönmunkásként dolgozott Franciaországban, ahol sajnálatos módon meghalt: egyedül túlórázott a bankban, és amikor este nyolckor befejezte a munkáját, a lépcsőn lefelé megbotlott, leesett, és úgy beverte a fejét, hogy másnap már csak a holttestét találták meg. A pontos körülményeket azóta sem sikerült felderíteni. Legfőképpen arra volna az özvegy kíváncsi, volt-e világítás a lépcsőházban a baleset idején.

MÉREGDRÁGA STRESSZ
Kampányt indít az unió a munkahelyi balesetek megelőzése érdekében. Szükségességét indokolja, hogy évente csaknem 7 millió munkahelyi baleset történik a tagállamokban, és ezek közül öt és fél ezer halállal végződik. A kedvezőtlen munkahelyi körülmények okolhatóak 159 ezer olyan megbetegedésért is, amiből a munkavállaló nem épül fel. Mindezek gazdasági kárát 490 milliárd euróra becsülik. Mit lehet tenni az áldatlan helyzet ellen? Az unió a munkaadók és -vállalók közös erőfeszítését szorgalmazza a biztonságosabb munkavégzés érdekében. És itt nem csupán a sisak kötelező viselésére kell gondolnunk, hanem például az egyre elviselhetetlenebb stressz csökkentésére is, ami, ugyebár, szintén nem tesz jót az egészségnek…

KORLÁTOK KÖZT
Amíg Magyarország polgárai az elmúlt évtől szabadon vállalhatnak munkát az unió valamennyi tagállamában, addig a később csatlakozott Románia ezt még ma sem teheti meg. A hét szűk esztendő kiszabására a már csatlakozott tagállamoknak joguk van, ám néhányan, például Spanyolország ettől a lehetőségétől nagyvonalúan eltekintett. De meg is bánta hamar, a román állampolgárok ugyanis ellepték az országot – annak ellenére, hogy a munkakínálatot illetően az egyik legrosszabb helyzetben lévő állam. Nem tudnak persze elhelyezkedni a romániaiak sem, de nem is bánták különösebben, ugyanis érkezésük után egy héttel már jelentkeztek a munkanélküli-segélyért. Ezt unták meg a spanyolok, és felfüggesztették a szabad munkavállalás lehetőségét a románok számára. Nosza, felhorgadt a többi tagállam: micsoda csúnya, az unió alapelveivel ellentétes viselkedés ez? (Miközben döntő többségük alapból korlátozza a romániaiak munkavállalási lehetőségeit.) Hosszú tárgyalássorozat következett, aminek a vége: a felfüggesztés másfél évig tarthat, negyedéves jelentési kötelezettséggel. Amúgy nem zavartalan Románia schengeni csatlakozása sem, ezt Hollandia akadályozza. A háttérben vélhetően a holland közhangulat változása áll. A korábban egyik legliberálisabb, legbefogadóbb európai ország egyre inkább bezárkózik. És ez lecsapódik a politikájában is. A mérsékelten konzervatív kisebbségi kormány a tőle jobbra álló, bevándorlásellenes ellenzékének a foglya.