Lelépett a pástról az elnök

Olyan államfő lesz, akit büszkén mutathatnak példaként a szülők a gyerekeiknek, és ezért a következő öt évünk is jó kezekben lesz – ezt jósolta majd’ három évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök, amikor támogatta Schmitt Pál köztársasági elnökké történő kinevezését. Azóta csalódnunk kellett a példaképben. Bár kétségkívül sokan szívesen látnánk olimpiai bajnok vívóként gyermekünket – mégis, nincs az a szülő, aki ilyen súlyos plágiumügy főszereplőjeként és ilyen megalázóan mentegetőző, magyarázkodó interjúkban szeretné látni az utódját!

Vegyük sorra időrendben a történéseket, hogyan is jutottunk el a lemondásig!

2012. január 11.: A hvg.hu nyilvánosságra hozza, hogy Schmitt Pál 1992-es, 225 oldalas disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának szó szerinti átvétele. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) kiad egy közleményt, mely szerint Schmitt és Georgiev jól ismerték egymást, és kutatásaik során „több résztéma kidolgozásában együttműködtek”.

Január 13.: A Népszavának interjút ad Malina Georgiev, a bolgár szerző lánya: szerinte nem volt közeli kapcsolat apja és Schmitt között, és kizárt, hogy együtt dolgoztak volna.

Január 18.: Schmitt megszólal az ügyben: nem volt együttműködés Georgievvel, csak felhasználta a bolgár szerző munkáját, aki ennek nagyon örült. A kisdoktorijában szereplő következtetéseket ő maga vonta le, és 30-35 oldal a saját szellemi terméke.

Január 19.: Schmitt állításait a hvg.hu pontról pontra cáfolja, a kisdoktoriban szereplő következtetések nagy része Georgievtől származik. A hvg.hu és az Index nyilvánosságra hozza azt is, hogy Schmitt nemcsak a bolgár szerzőtől plagizált, 17 oldalt Klaus Heinemann német tudóstól is átvett.

Január 23.: Klaus Heinemann levélben közli az Indexszel: sosem dolgozott együtt Schmitt-tel. A Semmelweis Egyetem (SE) rektora kérésére ötfős vizsgálóbizottság alakult az ügy feltárására, melynek határideje március 28.

Március 6.: A hvg.hu újabb átvett oldalakat tár fel a disszertációban, így bebizonyosodik, hogy a 225 oldalas mű 94,6 százaléka más munkák átvétele. Schmitt munkájából, fedőlapokkal együtt, legfeljebb 12 oldalnyi az azonosítatlan eredetű szöveg, azaz elvileg saját szerzemény.

Március 27.: Egy nappal az eredeti határidő előtt nyilvánosságra kerül a SE tényfeltáró bizottságának jelentése, pontosabban annak összefoglalója. Megállapítják: Schmitt kisdoktori dolgozatának túlnyomó része másolat, és kijelentik azt is, minden disszertációnak saját tudományos eredményen kell alapulnia. Mégis úgy összegzik az esetet: a jelenlegi államfő ugyan lopott, de nem tudta, hogy azt nem szabad, ezért az egyetem a felelős…

Március 29.: Az SE szenátusa az intézmény doktori tanácsának javaslatára elveszi Schmitt Pál kisdoktori címét. Közben az Index olvasói a Nők szerepe a sportban című fejezetben újabb átvett, de fel nem tüntetett forrásokat azonosítanak. Így a dolgozatban legfeljebb 8 oldalnyi saját munka maradt.

Március 30.: Schmitt a köztévének adott interjújában bejelenti: nem mond le, tiszta a lelkiismerete. Sőt, szerinte az SE nem járt el jogszerűen. Egyébként pedig saját PhD-fokozatot szerez.

Április 1.: Schmitt a Kossuth rádiónak interjút ad, megismételve: nincs szándékában lemondani. Ismét az egyetemre hárítja a felelősséget, mondván, a szenátus eljárása nem felelt meg a hatályos jogszabályok¬nak. Ezt követően az SE rektora, Tulassay Tivadar lemond tisztségéről, távozását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vele szembeni bizalomvesztésével indokolja.

Április 2.: Schmitt szót kér a Tisztelt Házban és lemond államfői tisztségéről. Megdöbbentőnek nevezi a vele szemben megnyilvánuló sportszerűtlenséget és méltánytalanságot, majd újra ígéretet tesz a doktori cím megszerzésére. Az Országgyűlés a köztársasági elnök lemondását 338 igen, 5 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadja.

Április 16.: Az új jelöltjét ezen a napon nevezi meg Orbán Viktor miniszterelnök.
 

Hogyan tovább?

Harminc napon belül kell új köztársasági elnököt választania a parlamentnek a lemondást követően. Az államfőt titkos szavazással választják meg: az első fordulóban kétharmados többség szükséges ahhoz, hogy a jelöltet megbízzák. Ha ez a többség nincs meg, további körök jöhetnek. Addig is Kövér László az Országgyűlés elnökeként ideiglenesen automatikusan már Schmitt helyére lépett.

Kövér László házelnök látszik a legesélyesebb államfőjelöltnek. 53 éves, jogász végzettségű, alapító Fidesz-tag, a miniszterelnök egyik legrégebbi harcostársa. Volt titokminiszter, frakcióvezető és pártelnök, akit környezete ravasznak és gyanakvónak tart.

Martonyi János már második külügyminiszteri megbízatását tölti. A 68 éves, visszafogott jogász feladata eddig lényegében az volt, hogy külföldön, elsősorban Brüsszelben „kimagyarázza” az itthon történteket.

Áder János szintén alapító fideszes. Az Országgyűlés 1998 és 2002 közötti elnöke 2009 óta EP-képviselőként Brüsszelben politizál. 2011-ben ő lett a választójogi reform egyik atyja.

Pálinkás József atomfizikus az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) egyik alapítója. 1999 óta Fidesz-tag, 1998-tól oktatási államtitkár, majd miniszter volt, a Professzorok Batthyány Lajos Körének tagja. A 60 éves Pálinkás 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Vizi E. Szilveszter kutatóorvos, az Akadémia volt elnöke, a konzervatív értelmiség egyik közismert, Fidesz közeli alakja. A 76 éves tudós a politikában a legtapasztalatlanabb.

Trócsányi László volt alkotmánybíró jelenleg Magyarország párizsi nagykövete, a diplomácia kedvéért három év után távozott az Alkotmánybíróságtól. Az 56 éves férfit az egyik legkonzervatívabb jogászként ismerik.