Búcsú a görögöktől?

A három legtöbb mandátumot szerzett párt kezéből háromnaponta esett ki a stafétabot. Így a május 6-i előrehozott választások eredményeként kialakult parlament múlt csütörtökön megválasztotta saját elnökségét és egyéb testületeit, hogy aztán feloszlathassa magát. Ez volt a legrövidebb életű törvényhozás a II. világháború utáni görög történelemben, az államfő Karolosz Papuliasz június 16-ra írta ki az újabb választásokat.

Mindenesetre az európai jegybankok vezetői megkezdték tárgyalásaikat a „grexit”-ről, azaz a görögök eurózónából való kivezetésének teendőiről. Az Európai Központi Bank vezetői már az év elején eldöntötték, hogy ad hoc alapon kezelnék a drachma visszatérését, ha ez a forgatókönyv lépne életbe, mivel a folyamat teljesen kiszámíthatatlan. Az unióból való kilépést szabályozza ugyan az alapszerződés, de az eurózónából történő kiválásra nincs szabály. A csőd garantált. Egyes elemzők szerint a valódi problémát az új fizetőeszköz azonnali meredek értékvesztése jelentené. Emiatt az euróövezeti kilépéssel egy időben, azonnali hatállyal el kellene rendelni a bankok bezárását is, megakadályozandó a betétek tömeges kimenekítését. Az argentinok példáját szokták ilyen esetekben idézni: amikor a peso kötött árfolyamát 2002-ben leválasztották a dollárról, a dél-amerikai ország valutája 75 százalékot zuhant, és később is jóval gyengébben szerepelt, mintegy 40 százalékkal a korábbi árfolyam alatt állapodott meg.

A görög hírek hatására a dominóeffektus beindult: a fizetésképtelenség határára került Ciprus második legnagyobb bankja, a Cyprus Popular Bank. A jelentős görögországi fiókhálózattal rendelkező pénzintézet 3,5 milliárd euró értékű görög államkötvény-állományt halmozott fel, amelyen tavaly 2,3 milliárdos vesztesége keletkezett. Egy német hetilap kiszámolta, hogy az eurózóna legalább 276 milliárd eurót veszítene a „grexit”-en, azaz a görögök kivonulásán, a német adófizetőknek pedig mindez újabb 77 milliárd eurójába kerülne. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) kutatóintézet ennél jóval borúlátóbb, szerinte az ország rendezett távozása két százalék GDP-csökkenést hozna az eurózónában, míg egy kaotikus összeomlás ötszázalékos mínuszt okozna, azaz ezermilliárd dollárral csökkentené az övezet gazdasági teljesítményét. Egy biztos: ebből a történetből nem lehet jól kijönni.