Szorul a hurok a Wikileaks körül

A Harrods luxusáruház közelében lévő épületből nem tanácsos ugyanis távolabb merészkednie, sőt, a kolumbiai misszióval osztozó quitói diplomáciának fenntartott szárnyban sem mindegy, merre indul az informatikus újságíró – ugyanis a brit hatóságok akár már a liftben letartóztathatják. A világ egyik legkeresettebb high-tech terroristájaként számon tartott Assange – a briteken kívül Svédország és az Egyesült Államok is igényt tart rá más-más okból – múlt csütörtökön kapta meg Ecuadortól a menedékjogot, miután egy hónappal ezelőtt politikai menekültként beköltözött a dél-amerikai ország épületébe.

Az ausztrál származású Assange – akinek kiszivárogtató portálja 2010 novemberében mintegy 400 ezer titkos, illetve bizalmas minősítésű amerikai diplomáciai iratot hozott nyilvánosságra – hónapok óta először jelent meg a nyilvánosság előtt. Erkélymonológjában „a világ első számú politikai foglyának” nevezte Bradley Manninget, azt az amerikai őrvezetőt, aki átadta a WikiLeaksnek a diplomáciai táviratokat, és emiatt most bíróság előtt áll az Egyesült Államokban. Kérte Obama elnököt, fejezzék be a „boszorkányüldözést” a WikiLeaks ellen, valamint kitért az orosz Pussy Riot punkzenekarra is, amelynek három tagja múlt pénteken kapott két-két éves börtönbüntetést Oroszországban. „Egység van az elnyomásban. Abszolút egységre és határozottságra van szüksége az elnyomásra adott válasznak is” – hangsúlyozta a WikiLeaks alapítója, minekután elvonult az erkélyről.

Arról, hogyan is került Assange jó hónappal ezelőtt a követségi épületbe, ma már kevesebb szó esik, pedig a történet pikáns részletekben sem szenved hiányt. A svéd hatóságok szerint 2010 augusztusában a hacker megerőszakolt egy nőt, egy másikat pedig szexuálisan molesztált. Az aktivista viszont tagadja a szexuális bűncselekmények elkövetését, gyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja. 2010 decemberében – Svédország kérésére – Londonban vették őrizetbe, azóta volt magas óvadék ellenében szabadlábon, de naponta jelentkeznie kellett a rendőrségnél. Assange június 19-én Ecuador londoni nagykövetségére ment, és politikai menedékjogot kért, mivel attól tartott, hogy Svédország átadja őt az Egyesült Államoknak, ahol akár halálbüntetés is várhatja.

„Ahogy a WikiLeaks, ugyanúgy a kifejezés szabadsága és a társadalmaink egészsége is fenyegetés alatt áll” – mondta Assange az erkélyen. Ehhez képest nehezen értelmezhető húzása, hogy menedékül a rendszer kritikáját nem igazán tűrő Ecuadort választotta. Egy ismert kubai blogger a hacker helyzetét úgy jellemezte, „mintha Robin Hood a notting¬hami bíró kastélyában keresne menedéket”.