Katasztrófa a szerencsejáték-iparban?

Pedig a nemrég megemelt adók miatt a korábbi 25 ezer félkarú rabló helyett mára 4500 maradt – most ezek villódzó fényei is kihunynak. A „hideg zuhany” eredendően remélt és reálisan várható következményeinek járt utána összeállításunk.

Cseppet sem túlzó a „rohamtempó” szó használata! Az új jogszabály a kihirdetését követő napon életbe lép, a pénznyerő automata üzemeltetésére korábban kiadott, illetve a játékterem-engedélyek hatályukat vesztik. A szerencsejá¬tékszervezők tizenöt napon belül kötelesek leadni őket az adóhatóságnak.

Akkor hol verhetjük el a jövőben a pénzünket? Az új törvény szerint nyerőgépet ezentúl csak koncesszióban működő játékkaszinókban láthatunk.

Jó, jó, de mi az a koncesszió? Míg a korábbi szabályozás szerint a pénznyerő automaták játékteremben történő működtetése liberalizált tevékenység volt, azonban a játékkaszinóban szervezett szerencsejáték állami monopólium. Az ilyen tevékenységet folytatni csak az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve száz százalékban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság útján vagy az állam által átengedett koncesszió alapján lehetséges. Ezt a jogot elnyerni csak a pénzügyminiszter által kiírt pályázat útján lehetséges.

A hagyományos kaszinók száma az utóbbi években folyamatosan csökkent Magyarországon. A hazai kaszinópiac 1992-ben érte el a csúcspontot: ekkor 21 egység működött. A piac konszolidációja 1999-ben kezdődött, amikor a Pénzügyminisztérium maximálta a kaszinók számát. Ezután Budapesten és Pest megyében mindössze két pályázatot írtak ki. Jelenleg Magyarországon nem működik I. osztályú játékkaszinó (amelyben legalább száz játék- és/vagy kártyaasztal, valamint legalább ezer pénznyerő automata üzemel). II. osztályú kaszinóból is csupán három van az egész országban, ebből kettő (Tropicana, Las Vegas) működik a fővárosban, egy pedig Sopronban.

A hagyományos játékkaszinók eltűnésével párhuzamosan elindult egy másik folyamat is az elmúlt években. Több hatalmas kaszinó¬be¬ru¬házást is bejelentettek: Bezenyén osztrák beruházók, Sukorón és az óbudai Hajógyári-szigeten pedig izraeli befektetők építettek volna. A két izraeli terv közül utóbbit a válság, előbbit a politika viharai sodorták el. Úgy tűnik, a „kaszinóverseny” legidősebb és egyben legkitartóbb versenyzője a Győr-Mo¬son-Sopron megyei Beze¬nyén tervezett Eurovegas, amely minap jelentette be: a válság és a nehéz finanszírozási környezet ellenére hamarosan pörög majd a rulettgolyó…

VESSZENEK A GÉPEK!

Tízből kilenc ember támogatja a nyerőgépek kormányzati tilalmát, és a társadalomra veszélyesnek tartja a játékszenvedély-betegségeket – ez derült ki a kormány közeli Századvég Piackutató Zrt. legfrissebb felméréséből, amelynek során ezer, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A pénznyerő automatákhoz kapcsolódó függőség veszélyességének megítélése (ez 4,1-es mérőszámot jelent) szorosan követi a dohányzásét (4,3), a drogfüggőségét (4,4) és az alkoholizmusét (4,4). A résztvevők 21 százaléka mondta azt, hogy közvetlen környezetében ismer olyan embert, aki a havi keresetének egy részét félkarú rablókra költi; a legtöbbjük ráadásul munkanélküli…

A nyerőgépek betiltása az összes elektronikus kaszinót is érinti; ilyeneket részben utcai üzlethelyiségekben, részben bevásárló-központokban találunk.

MEGBÉLYEGZETT SZEGÉNYEK

Hogy a „leghátrányosabb helyzetben élők ne a pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket" – hangzik a kormány egyik fő érve a játékgépek sürgős betiltása mellett. Íme, egy újabb intézkedés, ami a dolgozni nem szerető, gyermekeiket elhanyagoló, léhűtő szegények képet erősíti...

– Egy alkoholista vagy szerencsejáték-függő apa nemcsak a társadalom, hanem saját családja szemében is átok, akár a családi pótlékot, akár saját munkájával megkeresett pénzét vonja meg a gyerekeitől.
De vajon akik szegények, akik segélyből élnek, azoknak a többsége szenvedélybeteg lenne? – teszi fel a provokatív kérdést Bass László szociológus. – Tudjuk, hogy 2009-ben a „pénznyerő ágazatban” a tiszta játékbevétel (azaz a játékosok összes vesztesége) évi 81 milliárd forint volt, miközben családi támogatásokra és szociális juttatásokra a költségvetés 641 milliárd forintot fordított. Vagyis, ha minden szerencsejátékos csak segélyekből játszana – ami nem igaz –, akkor a segélyek 12 százalékát költenék erre a célra. Ezekből a sarokszámokból és a háztartási kiadások adataiból 2-3 ezer forintra becsülhetjük a havonta átlagosan szerencsejátékra költött összeget. Az átlag azonban itt félrevezető, hiszen aki játszik, az nem áll meg havi kétezer forintnál, aki viszont nem játszik, az egy fillért sem költ erre a családi kasszából. És a rendelkezésre álló adatok alapján az utóbbiak vannak túlnyomó többségben.

JÖVŐKÉPEK

A nyerőgépek egy része biztosan raktárakba kerül – de sokan fogadnának arra is, hogy jó néhányuk „csupán” illegalitásba vonul. Merthogy valószínűsíteni lehet, hogy a teljes tiltás miatt újra visszajön majd a kilencvenes évek elején tapasztalt állapot, vagyis megjelennek majd hazánkbana zugjátéktermek. Arra se vegyünk mérget, hogy a játékszenvedély-betegek most egyszerűen „leszoknak” a függőségükről. Az addiktológusok azt vizionálják, a betegek igenis keresik majd a módját, hogy akár feketén is kiéljék a játékszenvedélyüket, a zugtermeken kívül szaporodnak majd, mondjuk, a kocsmai kártyapartik nagy tétben. Illetve könnyen más függőség (alkohol, drogok) hatása alá kerülhetnek – amelyek pénzigényesek, tehát emelkedést mutathatnak majd a vagyon elleni bűncselekmények. Ha mindez nem lenne még elég: várhatóan magasabb lesz a családon belül erőszak aránya, megemelkedik az öngyilkosságok, pszichiátriai betegek száma.

HOL ITT A SEGÍTSÉG?!

Erős torzítás, hogy a leszakadt régiók falvainak kocsmáiban „tombol” a játékgépőrület – mondja vizsgálatai alapján a játékfüggőség hazai kutatója, Demetrovics Zsolt, az ELTE docense. Ugyanis az érintettek nagyobb arányban fordulnak elő Budapesten és a 10 ezer lakosnál nagyobb településeken.

– Ha valaki egyedülálló, illetve férfi, ez sokkal nagyobb kockázatot jelent a játékfüggőség szempontjából, mint az alacsony jövedelem. A férfiak körében például négyszer-ötször nagyobb a játékszenvedély előfordulása a nőkhöz képest – mondja a szakember. Az erős előítéletesség mellett még nagyobb hibának látja, hogy ezt a problémát egy egyszerű jogszabály-módosítással próbálják megoldani, anélkül, hogy az érintettek bármilyen segítséget kapnának. – Aki játékfüggő, az beteg és komoly kezelésre szorulna, amiről viszont egy szó sem esik az elképzelésekben.

Egy játékos akkor tekinthető függőnek, amikor a játék már életviteli problémákat okoz, így élethelyzettől függően hátráltatja a tanulást, a munkát, a családi kapcsolatokat. Magában a játékban pedig az jelzi a függőséget, ha az illető már nem tudja kontrollálni, mennyi időt tölt és mennyi pénzt költ el ezzel a tevékenységgel.