Nem is aranyból volt az orra

A neves tudós 1546-ban, nemesi családba született Dániában. 13 évesen már a Koppenhágai Egyetemen tanult jogot. Ám az 1560 augusztusi napfogyatkozás felkeltette érdeklődését a csillagászat iránt. 1575-ben II. Frigyes dán király neki ajándékozta Ven szigetét, ahol kora legjobban felszerelt csillagvizsgálóját építette föl. Két évtized alatt aztán elfogyott a kutatásra kapott pénz, ezért 1597-ben II. Rudolf német-római császár meghívására Prága mellé költözött. Három év múlva itt fogadta asszisztensévé a később szintén híres csillagásszá lett Johannes Keplert. 1601 októberében pedig ott halt meg. Kérdés: miért is?

Kortársai leginkább vesekőre gyanakodtak. Mások szerint elrepedt a húgyhólyagja, miután udvariasságból nem használta a latrinát egy királyi banketten. Megint mások szerint egy féktelen tivornya következménye volt a halálos hólyaggyulladás. Később aztán (miután 1901-ben mintákat vettek a maradványokból) arról gyártódtak elméletek, hogy miként került a szervezetébe végzetes mennyiségű higany: egyik unokatestvére keverte az italába, a tudására féltékeny Kepler mérgezte meg, vagy Brahe adagolta túl magának az akkoriban gyógyhatásúnak vélt folyékony fémet?

Most Kaare Lund Rasmussen és Jan Kucera kijelentette: a csillagász szervezetéből vett mintákban normálisnak tekinthető higanymennyiséget találtak. Így a tudós meggyilkolásával kapcsolatos találgatások alaptalannak bizonyultak. Kepler immár gyanú fölött van – igaz, 382 éve ő is halott… A kutatók abban bíznak, hogy Brahe fogai soron következő analízise adatainak kiértékelése után biztosan tudni fogják, mily kórság vitte el az aranyorrú embert.

Akinek – ez szintén most derült ki – nem is aranyból volt az orrpótléka. A fiatalon, párbajban elszenvedett veszteségét, azaz orrának egy darabját a tudós fémprotézissel pótolta, melyet, a korábbi vélemények szerint, aranyból készített. Most már biztosan tudni lehet: bronzból volt a testrész. Nem mindegy…